A kultúra nélkül nemcsak túlélni, de élni sem lehet

A magyar kultúra az a teremtő- és megtartóerő, amely nélkül nemcsak túlélni, de élni sem lehet, és talán nem is érdemes – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnökének búcsúztatásán.

Budapest, 2020. június 23. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Fekete György ravatalánál a Fiumei úti sírkertben 2020. június 23-án. Fekete György belsõépítész, iparmûvész, a nemzet mûvésze, a Magyar Mûvészeti Akadémia volt elnöke április 15-én hunyt el életének 88. évében. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kultúra harci terep, és ma, amikor Nyugatra tekintünk, elborzadva látjuk ezt.

De itt, Magyarországon Fekete György számára ez a harc mást jelentett, olyan küzdelmet, amellyel nem mások ellen, hanem önmagunkért harcolunk, és mi, magyarok a nemzeti elkötelezettség és az önelvű művészi törekvések szövetségét akarjuk

– fogalmazott.

Úgy vélte, a mi dolgunk, hogy méltó helyre emeljük a gondolatot, az akaratot, a művet, hogy méltó formában, rendben, intézményekben továbbvigyük, hogy a magyarok kulturális teljesítménye egyre csak épülhessen.

Fekete György belsőépítész, iparművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia volt elnöke április 15-én hunyt el, életének 88. évében.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán is megemlékezett Fekete Györgyről:

Búcsú Fekete György professzor úrtól. Nyugodjon békében a boldog feltámadás reménye alatt!

– írta.

https://www.facebook.com/orbanviktor/photos/a.10151703698051093/10158347430631093/?type=3&theater

Nem hagyott maga mögött adósságot, elintézetlen ügyeket

Elbúcsúztatták Fekete György Kossuth-díjas belsőépítészt, iparművészt, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnökét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

A búcsúztatást vezető Balog Zoltán református lelkész úgy fogalmazott, hogy Fekete György az élettel betelve érkezett meg őseihez.

Nem hagyott maga mögött adósságot, elintézetlen ügyeket, utolsó munkája, egy famozaik is elkészült, amelyet egyetlen fiának készített – fűzte hozzá.

A pályatársak nevében búcsúzó Mezei Gábor Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész azt hangsúlyozta, hogy

Fekete Györgyöt a jóba vetett rendíthetetlen hit, a tökéletes tisztesség és a kiapadhatatlan alkotói energia kísérte végig egész életében.

Felidézte, hogy az 1960-as években sokat dolgoztak együtt, kiállításokat rendeztek, hogy ismertebbé tegyék az iparművészetet. Együtt ültek a Magyar Iparművészet szerkesztőbizottságában, az MMA elméleti folyóiratának szerkesztőségében is.

– Ahol ő volt, ott mindig rendben mentek a dolgok – emelte ki a pályatárs.

Emlékeztetett arra, hogy abban az időszakban, amikor Andrásfalvy Bertalan minisztersége idején Fekete György a művészeti ügyek felelőse volt Antall József kormányában, rengeteget dolgozott, támadások sokaságát kellett elviselnie, de a nemtelen támadások sem tudták legyűrni.

– Rendkívül gazdag, termékeny életút volt az övé: szorgalma és fáradhatatlan tenni akarása, valamint csak a küldetéstudattal született művészekre jellemző egyénisége felejthetetlen mindannyiunk számára

– hangsúlyozta Vashegyi György, az MMA elnöke.

Fekete György pályáját felidézve elmondta, hogy az alkotó belsőépítészként múzeumi kiállítási installációkat tervezett, templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, külföldi magyar kiállításokat. Hat környezetkultúrával foglalkozó tévésorozat forgatókönyvének volt írója és műsorvezetője. Az újraindított Magyar Iparművészet című folyóirat főszerkesztőjeként is dolgozott, emellett számtalan cikke jelent meg szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Belsőépítészeti munkásságának lezárása után speciális kollázstechnikát fejlesztett ki, nyolcvanötödik születésnapja alkalmából a Pesti Vigadóban nyílt famozaikkollázs-tárlata jól illusztrálta szüntelenül izzásban lévő művészetét. Állandóan megújuló, másokért áldozatkész szellemiségét magán viseli a felújított többfunkciós Pesti Vigadó jelenlegi arculata, a Műcsarnokban újraindított nemzeti szalonok sora. Kultúrpolitikusi évtizedei számos eredménye közül is kiemelkedik a Nemzeti Kulturális Alap megalapítása. A Magyar Művészeti Akadémia az ő elnökletével vált köztestületté, összhangban azzal a szellemi és formai mintával, amelyet Makovecz Imre alapozott meg.

– Mindig mindent óriási szívvel csinált, teljes odaadással és eltökéltséggel a magyar művészet szent ügye iránt

– mutatott rá Vashegyi György, kiemelve: Fekete György minden lépését hallatlan, néha egyenesen fanatikus emberszeretet és segíteni vágyás vezérelte.

A család nevében Fekete Károly református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke búcsúzott.

– Nem elköszönni jöttünk tőle, hanem megköszönni jöttünk őt Istennek. Inspiráló hatása belénk épült, amit okos beszélgetésekkel, mély gondolatcserével, jobbik énünk megerősítésével végzett. Munkájában stratégává fejlődött, barátságaiban viszont sosem taktikázott – fogalmazott Fekete Károly.

Felidézte, hogy Fekete György sziporkázva feledkezett bele az életoktatásba, mert tudta, hogy a kultúra örökölhetetlen, és hatásmechanizmusát minden generációnak elölről kell tanulnia, megértenie és hasznosítania.

Más népek kultúráját elismerve, kritikai nemzetszeretettel szorgoskodott saját össznemzeti kultúránkért

– fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy Fekete György életigenlőként nem sürgette a halált, de tudatosan készült rá. Számvetést végzett, lekerekítette terveit, hogy ne maradjon utána olyan, ami befejezetlen.

Fekete György életének 88. évében, április 15-én hunyt el.