Amit az otthoni munkavégzésből tanultunk

Rugalmasan alkalmazkodott az otthoni munkavégzéshez a megkérdezettek többsége, amiben a technikai feltételek és az új online megoldások játszottak döntő szerepet. Kérdés, hogy megreformálja-e a home office a munkavégzési szokásokat, a munkavállalók várakozásai a jövőre vonatkozóan ugyanis eltérők. Mindemellett megváltoztak a médiafogyasztási szokások is – derült ki egy nemrég közzétett, az otthonról dolgozók körében folytatott véleményfelmérésből.

Sok szülőnek a lakás nem jelentett nyugodtabb környezetet Fotó: 123RF

Az otthoni munkavégzés előnyei között magasan a közlekedésen megspórolt időt említették a legtöbben (87 százalék), második helyre a rugalmasabb munkabeosztás (60 százalék) került – derült ki a Lounge Group május elején végzett, otthonról dolgozók körében folytatott véleményfelméréséből. Több mint a kitöltők fele (55 százalék) szerint az otthoni munkakörnyezet csendesebb és nyugalmasabb, mint az iroda. A vélemények alapján az otthonról történő munkavégzés olyan előnyökben is tetten érhető, mint a csökkenő környezeti terhelés vagy a házimunka könnyebb beiktatása a napirendbe. Másik oldalról a home office árnyoldalai közé pont a magánélet és a munka közti határvonal elmosódását, az elszigeteltséget vagy éppen a kevésbé hatékony információáramlást sorolták a válaszadók.

Arról, hogy a home office összességében elnyerte az érintettek tetszését, mi sem tanúskodik jobban, mint hogy a járvány hatásaként a legtöbben, tízből négyen arra számítanak: a munkáltatók jobban megfontolják a jövőben a nagyobb arányú használatát. Sőt minden negyedik válaszadó kifejezetten szeretné, ha a járványt követően is lenne lehetősége otthonról dolgozni. Ugyanakkor a válaszadók csaknem 77 százaléka úgy gondolja, hogy a munkahelyéből és pozíciójából fakadóan nem képes megoldani az otthoni munkavégzést.

Sok szülőnek a lakás nem jelentett nyugodtabb környezetet
Fotó: 123RF

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a home office mennyire reformálja meg a hazai munkavégzést. Egyesek a folyamatok automatizációjának lehetőségében hisznek, mások a visszatérésig felgyülemlett munkától félnek. Volt, aki tömegiszonytól tart a közlekedési eszközökön vagy éppen több beszélgetős időt szeretne a kollégáival ezután. Egyetértés volt abban, hogy a munkáltatók remélhetőleg rájönnek: a munkavégzés hatékonysága nem az irodában töltött időtől függ.

A vezetők között is vannak, akik a korábbinál több home office-t engedélyeznének ezután, és kongó fővárosi irodaházakat vizionálnak a jövőre nézve. De emellett más szemszögből is nézik a jelenlegi folyamatokat: az online megbeszélések kultúráját erősítenék, egyesek pedig Budapest vízfejűségének megszűnését remélik a home office terjedésétől.

A kitöltők szokásai alapján elmondható, hogy a médiafogyasztás összességé­ben növekedett. A megkérdezett média­típusokat együttesen a válaszadók 15 százaléka nézte kevésbé, 51 százalékuk a médiumokat együttesen a korábbiakhoz hasonló mennyiségben használta, míg 34 százaléka együttesen összesen gyakrabban nézett valamilyen médiafelületet a home office-ban kialakult élethelyzeti változások miatt is.

Nem meglepő eredmény, hogy az online médiafogyasztás nőtt legdrasztikusabban, a kitöltők több mint fele ugyanis a közösségi platformokat bújja gyakrabban, de a hagyományos online böngészés is 59 százalékkal növekedett a válaszadók között.