Bátorító üzenet határon túli honfitársainknak

Videóüzenetben köszöntötte a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő magyarokat Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Nemzeti Összetartozás Napja és a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. A politikus kiemelte, június 4-én úgy emlékezzünk a múltra, hogy közben tekintsünk a jövőbe is.

Kolozsvár központja és egyben jelképe – nem szabad elfelejtenünk történelmi városainkat Fotó: Havran Zoltán

„Minden egész eltörött, minden láng csak részekben lobban” – Ady Endre soraival köszöntötte a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő magyarokat videóüzenetében a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Nemzeti Összetartozás Napja és a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy a trianoni békeszerződés aláírása pontot tett az első világháború végére, lezárta az úgynevezett hosszú 19. századot, és elindította a magyarok számára tragikus kimenetelű 20. századot. – Június 4-én emlékeznünk kell a száz évvel ezelőtti eseményre, történelmi városainkra, Pozsonyra, Kassára, Ungvárra, Nagyváradra, Kolozsvárra, Brassóra, Temesvárra, Újvidékre és Eszékre. Emlékezünk tájainkra, folyóinkra, hegyeinkre és azokra az emberekre, akik azokban az időkben éltek – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.

Potápi Árpád János videóüzenetében rámutatott arra, száz évvel ezelőtt szétszakították, szétdarabolták országunkat, nekünk, mai magyaroknak pedig az a történelmi szerep jutott, hogy újraegyesítsük a nemzetet. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Összetartozásról szóló törvényt, továbbá Magyarország új Alaptörvényét, és megadta a szavazati jogot minden egyes magyar állampolgárnak, éljenek bárhol a nagyvilágban. – A magyar kormány nemzetpolitikájának köszönhetően a nemzet egyesítése a határok megváltoztatása nélkül megy végbe – tette hozzá. Potápi Árpád János hangsúlyozta, az elmúlt száz esztendő legnagyobb eredménye, hogy élünk és megmaradtunk, az elmúlt tíz évé pedig az, hogy megerősödtek közösségeink a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt. Szavai szerint ma már talán egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk, és egyre inkább igaz, hogy határon túli magyarnak lenni nem hátrányt, hanem előnyt jelent.

Kolozsvár központja és egyben jelképe – nem szabad elfelejtenünk történelmi városainkat
Fotó: Havran Zoltán

A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: június 4-én emlékezzünk a múltra, de tekintsünk a jövőbe is, és a vesztes 20. század után e nap jelentse a magyaroknak a nyertes 21. század hajnalát.

A sok millió értékőrző magyarnak köszönhetően most erősebb nemzet vagyunk, mint az elmúlt száz évben bármikor – mondta Varga Mihály a Facebook-oldalán tegnap közzétett videóban. A pénzügyminiszter egy személyes történetet felelevenítve elmondta, egy erdélyi kirándulása során találkozott egy szintén kiránduló, felvidéki magyar családdal, amely elhatározta, hogy körbejárja a történelmi Magyarország határait. Ez a történet is – mint folytatta – rávilágít arra, hogy „Trianon megsemmisíthette volna a nemzetet, de a magyarokban itthon és a külhonban is kivételesen erős az összetartozás érzése. E nélkül elvesztünk volna az elmúlt száz év viszontagságai alatt”. Kijelentette, nincs a világon még egy nemzet, amely egy ekkora tragédiát ennyi idő távlatában is túlélt volna. Varga Mihály komoly eredménynek nevezte, hogy az egységes Kárpát-medencei magyarság ma már nem emlék, hanem a mindennapokban megélt valóság.