Huth–Puzsér-vita a székely autonómiáról – Nézze meg!

A székely autonómia első, embrionális megnyilvánulásának nevezte Huth Gergely a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Székely Nemzeti Tanács kisebbségekért folytatott polgári kezdeményezését. Múlt pénteken a főszerkesztő Puzsér Róbert publicistával vitatkozott az autonómiáról, valamint a kisebbségekért folyó aláírás mögötti vélt és valós érdekekről. A beszélgetést Kósa András, a Népszava újságírója vezette.

„Egy olyan önkormányzatiságról van szó, ahol Székelyföld lakói önmaguk dönthetnének bizonyos uniós pénzek elosztásáról. Nagy szükség van erre, mert a román állam, amely folyamatosan, ezekben a napokban is etnikai tisztogatást hajt végre Erdélyben, előszeretettel szórakozik azzal, hogy a magyar emberektől, vállalkozóktól, önkormányzatoktól elvonja a pénzt. Ha Székelyföldre ad is fejlesztési támogatást, azt nagyon sok esetben messziről jött román vállalkozók kapják” – fogalmazott Huth Gergely. Hozzátette, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésének sikere ezt a gyakorlatot igyekszik tompítani.

Puzsér Róbert leszögezte, ő maga autonómiapárti, de nem magyarként. Álláspontja szerint minden unióban élő kisebbségnek meg kellene kapnia a függetlenséget.

„Úgy gondolom, hogy valamennyi európai kisebbségnek jár az autonómia.”

Szerinte Orbán Viktornak „kétkulacsos” viszonya van a szubszidiaritás elvéhez, vagyis ahhoz, hogy ha egy ügyet egy közösség konkrét érintettség okán, helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten dönteni.

„(Orbán Viktor) Európa és Magyarország viszonyában azt vallja: hajrá önrendelkezés, hajrá nemzetállam. A kormányzat és az önkormányzatok viszonyában viszont: hajrá központi hatalom. Ezt az épp aktuális hatalmi érdek cinikus politikájának tartom” – szögezte le Puzsér. A publicista feltette a kérdést: A Fidesz annak idején miért nem támasztotta feltételként Románia uniós csatlakozásához a székely autonómiát?

A beszélgetés során többek között szó esett arról, hogy miért tanúsítottak a székelyek egy éven keresztül a petícióval szemben „passzivitást”. Ezzel kapcsolatban Huth Gergely elmondta, egész más pozícióban vannak a szórványban élő magyarok szerte Erdélyben a Székelyföldön élő tömbmagyarsághoz képest.

„Az érdekellentét miatt a kisebbségekért indított civil kezdeményezés viszonylag nehezen startolt. Később aztán rájött a teljes magyarság, hogy hatalmas égés lesz minden magyarnak, ha nem gyűlik össze az egymillió aláírás”

– fogalmazott a PestiSrácok.hu főszerkesztője.

Az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament megszavazta a kezdeményezés határidejének meghosszabbítását. Az információk szerint egy-két héten belül ráütheti a bélyegzőt a parlamenti határozatra az Európai Tanács. Ekkor nyílhat meg újra az aláírások gyűjtésének lehetősége. Az anyaországi, a romániai és a szlovák nagyszámú támogatói szignók beérkezése után a kvótát négy további tagországban kell megszereznie a polgári kezdeményezésnek. A kampánystáb feltett szándéka, hogy az anyaországban és az egész Kárpát-medencében is gyarapodjon az ügy támogatóinak száma.