Lelepleződött a tizenhét fős embercsempész banda

Nyugat Európába vitték volna a Románia felől a zöld határon jogellenesen átvitt migránsokat a csempészek. A három éve tartó nyomozás szerint közel 200 embert, főleg családokat csempésztek át, 3-8 fős csoportokban

Vádemelési javaslattal fejezték be a rendőrök az utóbbi évek legszervezettebb embercsempész bandája elleni három éve tartó nyomozást. Az embercsempészek ügyében lefolytatott büntetőügy iratait június 22-én küldték meg az ügyészségnek. A bűncselekmény szervezőjeként vagy irányítójaként elkövetett embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárás alá vont 17 gyanúsított tárgyalása őszre várható. A Banda tagjai 2-8 év közötti börtönbüntetésre számíthatnak.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztályának győri munkatársai göngyölítették fel azt a nemzetközi embercsempész-hálózatot, amelynek tagjai már 2017 második felétől működtettek törvénysértő, ám kiválóan jövedelmező üzletet. A jól működő és szervezett embercsempész-hálózatban mindenkinek megvolt a maga szerepe, ennek megfelelően részesedtek az illegális bevándorlóktól kért díjazásból is. A nyomozás során felmerült bizonyítékok szerint a legolcsóbb embercsempész-árajánlat sem volt ezer euró alatti, a családosok sem kaptak kedvezményt, egy csecsemő csempészése is ugyanannyiba került mint egy felnőttre kiszabott tarifa.

Magyarországon élő jordániai és egyiptomi férfiak szervezték és irányították az üzletet, külföldi kapcsolataik ajánlották őket azoknak a harmadik országbeli menekülteknek – szír, iraki és afgán migránsoknak – akik jól tudták, törvényes módon nem juthatnának be Magyarország területére. Mivel főleg olyan családokat juttattak át, amelyekben gyerekek is voltak, a műszaki határzár nélküli magyar–román zöldhatárt választották az embercsempészethez. A környéket jól ismerő román bandatagok sétáltatták át a kuncsaftokat olyan erdős, bozótos határszakaszokon, ahol a határvadászok elől a legkönnyebb elbújni, főleg Kevermes és Zsadány települések közelében. A „sétáltatók” telefonon kommunikáltak azokkal a magyar „fuvarozókkal”, akik az átcsempészett családokat szállították. Egyes menetrend szerint közlekedő távolsági buszok sofőrjeit is beszervezték, akik a fővárosba tartó buszokon rejtették el a határsértőket.

Majd Budapesten egy külvárosi szállodában pihentették az utasokat, a szálloda személyzete is részesedést kapott, így nem töltötték ki a kötelező bejelentkezési lapokat, az iratok alapján üres szobákban várakoztak a migránsok arra, hogy továbbszállítsák őket. Ausztria felé személyautók utasaként indultak a transzportok, gondosan ügyelve arra, hogy a sofőrök betartsák a közlekedési szabályokat, valamint ne terheljék túl az autókat – egy nyolc tagú családnak három autót kellett kifizetnie. A banda vezetői úgy szervezték meg a rendszert, hogy az egyes részcselekmények elkövetői ne tudjanak a többiekről, a buszok soha nem a szállodánál álltak meg, a taxisok nem ott vették fel az utasokat, a szállodások sem tudták kik hozzák, kik viszik az embereket, a sétáltatók sem látták, hogy a gyalogos transzport honnan és hogyan megy tovább.

Hiába volt szinte tökéletes a konspiráció, a nyugati államhatáron jogellenes módon átjutni szándékozó illegális bevándorlókat a hatóságok több alkalommal is elfogták, a családtagok pedig elmesélték a kihallgatásaikon, hogyan kerültek Magyarországra, hol, kinek, mennyi pénzt fizettek az embercsempészetért. A rendőrök a vallomásokat összerakva jöttek rá, hogy szervezett banda állhat a háttérben, a migránsoktól beszerzett adatok alapján elkezdték figyelni a csempészek telefonjait, mozgását. Tizenhét bandatagot azonosítottak be, a sétáltatóktól a fő irányítóig bukott le a banda, valamint 30 embercsempészetet sikerült rájuk bizonyítani a nyomozás során. Kétszáz migránstól kértek el pénzt az utaztatásért, amiért a számítások szerint legalább 80 millió forintos jövedelemre tehettek szert, ezt osztották szét. A gyanúsítottak többsége szabadlábon várja a bírósági tárgyalást, két szervező bűnügyi felügyelet alatt – elektronikus nyomkövetővel – házi őrizetben van.

A Balassagyarmati Rendőrkapitányság járőrei június 21-én 15 óra 20 perckor a parassapusztai határátkelőhely közelében állítottak meg egy német rendszámú személygépkocsit, melyben kívülről láthatóan is kicsit sok volt az utas. A bérelt autót egy 36 éves, már német állampolgárságú szír férfi vezette, aki rokonait, három felnőttet két tizenéves és egy óvodás korú gyereket akart átvinni Szlovákiába, arra számítva, a német rendszámú járművet nem ellenőrzik olyan szigorúan a magyar rendőrök. A szír család hónapokkal ezelőtt jött át illegálisan a magyar–szerb határon, menekültügyi kérelmet adtak be. Kijelölt tartózkodási helyük a balassagyarmati menekülttábor, hivatalos nevén a Balassagyarmati Közösségi Szállás volt, amelyet engedély nélkül nem hagyhattak volna el, menekült- vagy oltalmazotti státuszuk eldöntése előtt nem léphették volna át Magyarország határait. A családot visszaszállították a menekültszállásra, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a német állampolgárságú sofőrrel szemben embercsempészés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást.

Ártánd határátkelőhelyen egy kisbusz utasaként jelentkezett belépésre június 21-én délelőtt egy román férfi. A határrendészek az útlevelek adatainak ellenőrzésekor rájöttek, hogy az utast a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság elfogatóparancs alapján körözteti, ezért elfogták, a busz csak nélküle mehetett tovább.