Lovas rendőrök járőröznek a vidéki településeken

Magyarországon nincs „no-go” zóna, nincs egyetlen olyan négyzetméter sem, ahol a kormány és a rendőrség szemet hunyna a jogsértések elkövetése felett. A lovas rendőrök olyan helyekre is eljutnak, ahová a terepviszonyok miatt még a rendőrök terepjárói is elakadhatnak

A trianoni nemzeti tragédiával egyidős magyar állami rendőrség száz évében a rendőri munka alapvető változásokon esett át, ám a lovas rendőr, a lovas rendőrség megmaradt. Nem csupán dísznek, nem csak hagyományőrzésből vagy rendfenntartó erőnek a rendezvényeken, focimeccsek helyszínein, hanem a járőrözés területén is. Budapest külső kerületeinek zártkerti részein, a budai hegyekben és a parkokban is egyre többször találkozhatnak a polgárok lovas rendőrökkel. A rendőrség célja, hogy a polgárok elfelejtsék azokat, a velük kapcsolatos negatív berögződéseket, amelyek az 1930-as évektől jellemezték a fővárost, amit a 2006-os októberi események rossz politikai és rendőri vezetői döntései még jobban megerősítettek Budapest polgáraiban. A lovasrendőr nem lehet a megfélemlítés eszköze, mint ahogyan azzal a Gyurcsány kormány élt. A polgárbarát rendőri képhez a modern alapokon szervezett lovas szolgálat is hozzátartozik.

A veszélyhelyzeti rendelkezések enyhítésével a rendőrségnek is át kellett szerveznie május végétől a szolgálatok ellátását. Vidéken korábban oldották fel a kijárási korlátozásokat, megélénkült a forgalom a tanyavilágban, a kertekben, a kis települések közötti jelöletlen utakon is, ahol a XXI. században is a legjobb, minden időben és minden időjárási körülmények között alkalmazható közlekedési eszköz, a ló. A rendőrök újra nyeregbe pattantak és lovas járőrök vigyázzák a polgárok nyugalmát az ország több pontján.

Monoron ,a Készenléti Rendőrség lovas járőrei ellenőrzik a Pest megyei kisváros környéki erdők tanyáit a bűncselekmények megelőzése, a dombos vidéken lakók, a pincefaluba ingázók biztonságérzetének megerősítéséért. Az ott lakó 78 éves Szórádi Pál szerint még ma is tekintélye van vidéken a lovas járőröknek:

– Kisgyermekként vannak még halvány emlékeim arról, amikor lovas csendőrök járták a monori végeket, itt születtem, mindig is itt laktam, nem volt annyi lopás mint manapság. Ha jön egy kis eső az autó elakad, tehetetlen a rendőr még terepjáróval is, mire megkerül egy portát a csibész már elfut, a lovas meg keresztül tud vágtatni a szőlők között.

A Jászberényhez tartozó zárt kertes övezetben a Neszűrben is a lovasrendőrök hoztak megoldást a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodásának megfékezésére. Még a Gyurcsány-kormány idején telepítettek ide, a fillérekért megvett tanyákra kriminalizálódott családokat a felszámolt nyomornegyedek szükséglakásaiból. A baloldali vezetés szerint ezzel például Gyöngyösön megoldottak egy sor problémát, ám a berényi kertek tulajdonosaira senki sem gondolt. Az új lakók mindent elloptak, minden szem szőlőt ők szüreteltek le, egy kanalat nem lehetett letenni, mert azonnal elvitték, télen meg a kis kerti faházak tetejét, oldalát szétrombolva fűtöttek, A város rendőrei ötödik éve kérnek rendszeresen segítséget a Készenléti Rendőrség lovasaitól, egy közeli tanyán biztosítva helyet az állatoknak. Mióta megjelentek a lovas rendőrök Neszűr mind a tizenkét dűlőjében rend van, a rendőrök a lovak nyergében ülve több mint kétméteres magasságból teljesen át tudják látni a kertes területet, kiszűrve abban minden mozgást. Ráadásul a lovas szolgálat lényegesen csendesebb a gépkocsizó járőrözésnél, nincs motorhang, ami elárulhatná a rendőrt. Több tucatnyi tolvaj tettenérésével és börtönbe juttatásával az ide költöztetett új lakók rájöttek, Magyarországon nincs bejárhatatlan zóna, nincs egyetlen olyan négyzetméter sem, ahol a kormány és a rendőrség szemet hunyna a jogsértések elkövetése felett.

A zalai végeken idén januártól működik önálló lovasjárőr-szolgálat, saját lovas rendőrökkel, akik már márciusban, a veszélyhelyzeti korlátozások nyugati határokat érintő intézkedéseinél részt vettek Rédics határátkelőhely környékének ellenőrzésében. Horváth Milán százados vezeti a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság kutyás-lovas alosztályát, ahol 256 olyan apró és lakott külterületi zalai település van, amely gépkocsival nehezen bejárható, az ott élők biztonságérzete viszont egyértelműen javult a rendszeressé vált lovas járőrözések nyomán.

Nógrádban évek óta járják az apró hegyvidéki települések, egykori bányászfalvak környékének útjait, turistaösvényeit a lovasrendőr-járőrök. Az alig 500 lakosú Legénd községben csak lovas rendőri szolgálat van, mivel a terület földrajzi jellegzetessége, fekvése miatt, így lehet csak igazán hatékony a közbiztonság érdekében kifejtett munka. A bátonyterenyei Szabó Tamás szerint a lovas rendőrök megjelenése óta nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek:

– Tiszteletet parancsoló alakjuk akár kilométerekről is látható a nyílt terepen, akinek nincs félnivalója az messziről integet nekik, akinek meg vaj van a füle mögött, arrébb vonul. Nem szívesen akaszkodik össze a legnagyobb mátrai vagány sem a lovas rendőrökkel, ahogyan így volt ez a betyárvilágban is. Bizalmat kelt a lovas rendőr látványa a terepen. Szeretnénk még sűrűbben találkozni velük, biztonságérzetet ad a jelenlétük. Azt is el tudnám képzelni, hogy egy-egy település áldozna erre a költségvetési keretéből, például a ló megvásárlásával, tartásával, hogy a körzeti megbízott ilyen formában láthassa el a szolgálatát – mondta a bátonyterenyei Szabó Tamás.