Magasabb lett a szakképzésben a béremelés, mint amire számítottak

Elégedettek az oktatók, az igazgatók, és még az érdekképviselet is a szakképzésben megajánlott új fizetésekkel. A Magyar Nemzet által megkérdezett érintettek szerint jelentős többletet könyvelhetnek el azok, akik sokat és jól dolgoznak. Úgy tudjuk, az oktatók 90-95 százaléka egyből elfogadta a júliustól életbe lépő, új feltételeket, van, akinek csaknem megduplázódott a bére.

Elvárás a tanárokkal szemben, hogy valódi munkatapasztalatot adjanak Fotó: Teknős Miklós

Jövő hónaptól lép életbe a 32 ezer oktatót érintő jogállás változása és a béremelés a szakképzésben. Közalkalmazotti státusz helyett a Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatás, és átlagosan harminc százalékkal több pénz várja az érintetteket. Az eddigi beszámolók alapján úgy tűnik, van minek örülni.

– A fizetésemelés a kollégák többsége esetében magasabb volt, mint amire számítottak. Előzetesen persze mindenki számolgatott, kalkulált magának, de úgy vettem észre, hogy a tényleges számok megpillantása sokaknál igazi „hűha élményt” okozott – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Koronkáné Járai Annamária. A Budapest Gazdasági SZC Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnázium igazgatója szerint a fiatal oktatók és az osztályfőnökök jártak a legjobban, megérdemelten, mivel a pályakezdők bére eddig kevésbé volt motiváló, az osztályfőnökök pedig sok olyan nevelési feladatot is ellátnak a szakképzésben, ami egy sima gimnáziumban nem jellemző.

– Elvárás a szakképzéssel szemben, hogy ne steril tudást közvetítsen, hanem az életre készítsen fel, és valódi munkatapasztalatot is adjon. Ezt a közoktatásban megszokott szűk keretek között képtelenség megoldani. A mostani változások épp azért kedvezők, mert nemcsak a fizetéseket érintik, hanem egy szabadabb, életszerűbb oktatási rendszer alapjait teremtik meg. Eddig például, ha jelentkezett egy tapasztalt vállalati szakember, közoktatásban szerzett pedagógiai gyakorlat híján csak kétszázezer forint körüli gyakornoki fizetést kaphatott. Ilyen feltételekkel pedig nehéz tanításra bírni a cégek szakembereit. Az új szabályozás kezeli ezeket a helyzeteket, hiszen nagyobb rugalmasságot, szabadságot biztosít – emelte ki az igazgatónő. Koronkáné Járai Annamária hozzátette: a pedagógusok korábbi juttatásai (például utazási kedvezmény) megmaradtak, elfogadható lett a munkaidő nagysága és kicsit több lett a szabadság is.

– A heti 22 és 26 közötti mozgó kötelező óraszám azt jelentette, hogy a munkaidő mintegy húsz százaléka erejéig ingyen hadra foghatók voltak a kollégák. Mostantól a be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését a kollégája – külön megállapodással –, azaz túlóradíjért láthatja el – jegyezte meg.

Elvárás a tanárokkal szemben, hogy valódi munkatapasztalatot adjanak
Fotó: Teknős Miklós

Rittlinger Zoltán, a Pécsi Szakképzési Centrum főigazgatója azt mondja a Magyar Nemzetnek: náluk is az összes kolléga megkapta az új bérajánlatát, és kevés kivétellel mindenki folytatni kívánja a munkáját. – Iskoláink oktatói elégedettek az új feltételekkel és a fizetésemelés mértékével. Többen személyesen is megköszönték az átlagosan harmincszázalékos pluszt, ami a hírekkel ellentétben, a kormányzati ígéreteknek megfelelően tényleg megvalósult. A továbbfoglalkoztatással kapcsolatos nyilatkozatok aláírására 15 nap áll rendelkezésre, ami még nem telt le, de a centrumhoz tartozó intézményekben a legtöbben már aláírták a dokumentumot – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve: az új teljesítményértékelés alapját képező szempontrendszer nagyrészt megegyezik a pedagógus-minősítések és tanfelügyeleti eljárások során vizsgált elemekkel, nincs tehát olyan új elvárás, amelynek a kollégák esetleg ne tudnának megfelelni. Kitért arra is, hogy a közalkalmazotti státusból való kilépés korántsem hozza bizonytalan helyzetbe az oktatókat, épp ellenkezőleg. – Az új szerződések garantálnak minden korábban megszerzett jogot és juttatást, változás csak pozitív irányba történt. Például hogy a többletfeladatokért ezentúl pluszdíjazás jár – mutatott rá a főigazgató.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint az új rendszer egyértelműen elismeri a többletmunkát, jobban jár, aki jobban teljesít. Érdeklődésünkre közölte, az oktatók 90-95 százaléka elégedett a bérajánlatával, kevesen vannak, akik nem fogadták el a jogállásváltást. – A fennmaradó néhány százalékba tartoznak azok, akik életkoruk miatt kedvezőbbnek ítélték, hogy a nyugdíjazásukat és a végkielégítésüket kérjék. Illetve vannak néhányan, akik keveslik a fizetésemelés mértékét, ebbe a körbe viszont leginkább azok tartoznak, akik a tanításon kívül nemigen vállaltak semmi pluszt, például munkaközösség-vezetést vagy egyéb többletfeladatot. Márpedig a bérrendezés során beépítették az új béralapba a vezetői pótlékot és egyéb alapbéren felüli kereseti elemeket, a maradványt pedig teljesítményalapon, minőségi szempontok szerint osztották szét. Véleményem szerint mindenképp pozitív elmozdulás, hogy a pluszterhek vállalásáért mostantól több pénz jár. Az iskolai feladatok ellátása közös tevékenység, csapatjáték, amelyből bizony mindenkinek ki kell vennie a részét, aki azt akarja, hogy ne a sor végén legyen a bére. Ez lehet, hogy erős megfogalmazás, de hosszú távon éppen a differenciálás lesz az, ami megfelelő, vonzó pályaképet ad az új belépő oktatóknak, egyúttal a már pályán lévőket is motiválja – fogalmazott az érdekvédő.

Tóth József szerint az iskolaigazgatók jól oldották meg az értékelést, amelybe nem lehetett kézi vezérléssel belenyúlni, így nem vethető a szemükre, hogy a kedvenc kollégái­kat előnyben részesítették. – Az értékelés jól körülhatárolt módszertani szempontok szerint, szigorúan adatok és dokumentumok alapján történt, a végső pontszámot számítógépes rendszer segítségével kalkulálták ki, személyes szimpátiának ebben nem lehetett szerepe – szögezte le Tóth József.

Hogy a minőségi munkát valóban elismerik, azt jól mutatja például Bagány Máté esete. A Miskolci Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnáziumának oktatója azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy 214 ezerről 404 ezer forintra, tehát majdnem a duplájára emelkedett a fizetése.

– Nagyon meglepődtem az új szerződés láttán, nem számítottam ennyire, és nagyon örülök neki. Úgy látom, kiemelték azokat a kollégákat, akik valóban szívvel-lélekkel tesznek az iskoláért. Az országnak jól képzett szakemberekre van szüksége, ezért nem mindegy, hogy az iskolát csak munkahelynek vagy hivatásnak tekintik azok, akik a fiatalokat oktatják. Rengeteg függ a hozzáállástól – hangsúlyozta az elektronikát, elektrotechnikát tanító fizikatanár. Hozzátette: iskolájukban mindenki többet keres az új szerződéssel, a dolgozók túlnyomó többsége gondolkodás nélkül egyből aláírta a megállapodást.