Ahogy a történelmi ország számos magyarlakta településén, úgy a Lósi-völgyben is megkondult a Kárpát-haza templomának harangja a békediktátum aláírásának időpontjában. A harangzúgást követően Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, a megemlékezés szervezője köszöntötte a megjelenteket, majd felolvasta Böjte Csaba gondolatait, aki a járványhelyzet miatt nem tudott személyesen jelen lenni, de kifejezetten erre az alkalomra küldött üzenetet a megemlékezők részére.
Csaba testvér megemlékezett arról, hogy ezer éven keresztül mint „abroncs a hordó dongáit” fogta össze a Kárpát-medence népeit az összetartozás gondolata. Felhívta továbbá a figyelmet az őszinte párbeszédből fakadó béke lehetőségére és jelentőségére. „Imádkozom, mert nem azért neveljük fel a gyermekeinket, hogy idegen országok napszámosaiként tengessék életüket, s üresen hátrahagyott otthonaink ajtaját csapkodja a szél, hanem azért, hogy együtt e szép földön boldogok legyünk. Szeretettel kérjük Istenünket, adja meg, hogy együtt láthassuk drága szülőföldünket virágba borulni, gyarapodni, a felcseperedő fiatalokat maguk számára mosolyogva otthont építeni, kacagó, életerős gyermekeket vállalva szép családjaikban” – zárta gondolatait.
„Magyarországot száz évvel ezelőtt keresztre feszítették. Franciaországban, Trianonban verték be a vasszegeket testünkbe. Testünkbe, nem végtagjainkba, mert keresztre feszítés előtt megcsonkolták országunkat. Sokszor próbálták kiirtani a magyarokat, de ilyen, előre eltervezett és galád módon végrehajtott pusztítást soha nem végeztek korábban” – kezdte nagy erejű beszédét prof. dr. Papp Lajos, aki felhívta a figyelmet, hogy június 4-e a tartozás napja is, hiszen akkor beszélhetünk majd csak összetartozásról, ha az anyaországiak lerótták tartozásukat az elszakított nemzetrészek hosszú időre elfeledett magyarságának.
Ebből a tartozásból kívánt törleszteni Bethlen Farkas is a Magyar kálvária megépítésével, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az ötlet – ahogy évekkel ezelőtt a Kárpát-haza temploma megépítésének elhatározása is – isteni sugallatra, mintegy kész tervként jelent meg a gondolataiban. A Wass Albert-emlékháztól a templomig vezető út szélén tizennégy stáció kapott helyet, rajtuk a magyar történelem tizenhét kiemelkedő alakjának réztáblákba vésett történetével, amelyeket Zana Diána írt és szerkesztett.
