Az egyes európai országokban biztosított családi adókedvezmények mértéke jelentősen eltér, Magyarország azonban ezen a téren is az élmezőnyben szerepel. A magyar családi adórendszer jelentősen hozzájárul a családok bevételeinek növeléséhez – olvasható a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) tegnapi közleményében, amely a washingtoni Tax Foundation májusi elemzését ismerteti. Közölték: a magyar kormány a családi adórendszer 2011-es bevezetése, majd 2014-es járulékkedvezményekre való kiterjesztése óta megduplázta és gyermekenként havi húszezer forintra emelte a kétgyermekes családok által igénybe vehető személyijövedelemadó-kedvezmény mértékét. Ennek eredményeképpen Magyarország a lista előkelő hetedik helyén végzett, Németországhoz és Szlovéniához közel hasonló, 15 százalékos adómérték-különbségekkel. Egy kétgyermekes magyar család havi nettó jövedelme tehát 15 százalékkal magasabb a családi adózásnak köszönhetően, mint egy gyermektelen munkavállalóé – mutattak rá.
Fotó: Havran Zoltán
A KINCS ugyanakkor azt is megjegyezte: a felmérés nem tartalmazta a nagycsaládosok által igénybe vehető adókedvezményeket, amely a harmadik vagy további gyermekek esetében gyermekenként havi 33 ezer forint, a négygyermekes édesanyáknak pedig egyetlen más ország sem biztosít mentességet a személyi jövedelemadó megfizetése alól Magyarországon kívül.
A Tax Foundation a családoknak nyújtott célzott adókedvezmények felmérése során összehasonlította egy egykeresős, kétgyermekes család és egy gyermektelen egyedülálló munkavállaló adóterheit, akiknek adózás előtti, bruttó jövedelmük megegyezik. A vizsgált országokban az egykeresős és kétgyermekes családokat átlagosan 29,6 százalékos adómérték terhelte 2019-ben, eközben egy gyermektelen munkavállaló átlagos adóterhe 40,1 százalék volt, ami 10,5 százalékponttal magasabb, mint egy kétgyermekes családé.
A felmérés szerint az adóterhek közötti különbség Luxemburgban a legnagyobb (–21,1 százalék), vagyis a vizsgált országok közül itt a legkiterjedtebb az adókedvezmény. A második helyen Lengyelország (–17,9 százalék), a harmadikon Csehország (–17,3 százalék) végzett. Az adóterhek közötti eltérés Törökországban volt a legkisebb, ahol mindössze –1,7 százalékpont a különbség.
