A trianoni országcsonkítás során egyáltalán nem vették figyelembe, hogy az egészségügyi ellátórendszer milyen földrajzi adottságokhoz volt igazítva, így az újonnan meghúzott határok miatt emberek tömegei maradtak kórházi ellátás nélkül, noha a társadalom általános egészségi állapota siralmas volt. A jól ellenőrizhető határok megszűnése miatt a keleti és az északi területeken a fertőző betegségek, például a tífusz behurcolásának meggátlása szinte lehetetlenné vált, amit tetézett a hadirokkantak magas száma is.
Ahogyan az adatokból kiderül, a 425-ből mindössze 183 kórház maradt az anyaország határain belül, a kórházi ágyak száma pedig 43 819-ről 26 451-re csökkent – mondta el lapunk megkeresésére a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológusa. Szabó Katalin a kialakult helyzettel kapcsolatban Scholtz Kornél akkori népjóléti államtitkár szavait idézte, aki így fogalmazott:
„Elszomorító és lehangoló kép tárult azok elé, akik a háború befejeztével számon vették a megcsonkított ország egészségügyi helyzetét. Az Alföld peremén álló nagy kultúrájú, hatalmasan fejlődő városaink elszakadásával elvesztettük a pozsonyi egyetem klinikáit, az újonnan épült kassai állami kórházat, az ungvári, munkácsi, beregszászi, nagyszőllősi, szatmárnémeti, nagykárolyi, nagyváradi, aradi, temesvári, szabadkai nagy közkórházakat, az ottani gyermekmenhelyeket, bábaképző és egyéb egészségügyi intézeteket, amelyek azelőtt legalább felerészben az alföldi magyarság vette hasznát.”

A barbár módon meghúzott határok következtében a fürdők száma is drasztikusan csökkent, 204 gyógyfürdőből a csonka ország területén mindössze 46 maradt. A klimatikus gyógyhelyek, melyek a különböző légzőszervi betegségek és a tbc gyógyításában játszottak jelentős szerepet, mind országhatáron kívül rekedtek. – Trianonban nem csupán egy jól működő struktúrát romboltak szét, hanem azokat a szellemi műhelyeket is, amelyek egy-egy kórházban vagy egyetemen jöttek létre – jelezte Szabó Katalin, megemlítve, hogy a kórházi felszerelések is mind ott maradtak az elszakított területeken. Voltak azonban bátor hazafiak, Szent-Györgyi Albert például Pozsonyból az éj leple alatt, a Dunán átevezve mentette laborfelszereléseit Magyarország területére.