Sosem voltunk hajlandók részt venni a saját temetésünkön + videó

Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs, valaki megértette, valaki nem. Ezeréves történelem áll mögöttünk, ezért felülemelkedünk az itt és moston. Látjuk szomszédainkban azt, ami elválaszt és ami összeköt. Aki magyarul lát, az Szent István szemével lát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 896 centiméter magas centenáriumi turulszobor avatásán Sátoraljaújhelyen.

2020. 06. 06. 9:52
Print
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ismerjük a stációkat, a sátoraljaújhelyi magyar kálvária fájdalmas stációit is ismerjük. Mégis újra járjuk a keresztutat. Gyógyírt, vigaszt, reményt és biztatást akarunk. Tudjuk, hogy ezt csak a keresztút végén kaphatjuk meg – kezdte beszédét a miniszterelnök a Trianon 100. évfordulója alkalmából állított turulszobor avatóján. A kormányfő ünnepi beszédében kiemelte:

csak így és itt emelkedhetünk a fájdalmak fölé. Oda kell eljutnunk, ahol minden megvilágosodik és minden értelmet nyer. Fel kell jutnunk oda, ahonnan megláthatjuk a jövőt. Ezért vagyunk ma itt.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyaroknak ezredéves magasságban van a történelem horizontja. Innen szét lehet tekinteni, innen messzire lehet látni. – Jobbra Kassa, arra Szatmárnémeti, mögöttünk Munkács. Ha nem a szemünkkel nézünk, hanem a szívünkkel, még messzebbre is elláthatunk. Egészen az idők kezdetéig. Látjuk, amint a nagy sztyeppe vándorló népeinek százai eltűnnek, és odavesznek a történelem porfelhőiben. Látjuk, hogy mi, magyarok sem el nem tűntünk, sem oda nem vesztünk, hanem a latin, a germán és szláv népek gyűrűjében különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk.

Megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk, megfogadtuk és államszervezésünk alapjává tettük

– emlékezett vissza beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök leszögezte: minden ember azonos állapotban születik, és semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ma is ezen a fundamentumon áll hazánk. A nyugati birodalmi rohamokat rendre kivédtük. A keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük.

– Nekünk sikerült, ami a többi sztyeppei népnek nem. Kiharcoltuk, megszerveztük, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában. Négyszáz éven át, négy trianonnyi időn keresztül erős és független állam volt a magyar. Azután háromszáz éven át, három trianonnyi időn keresztül küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen. Mélyen bent a Balkánon, aztán a déli végeken, majd visszahátrálva a Kárpát-medence szívébe

– emlékezett vissza történelmi küzdelmeinkre Orbán Viktor, majd a török vészre emlékezve úgy folytatta: bár Buda másfél trianonnyi időn át török kézen volt, rajtunk mégsem tudtak átgázolni. Majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított kétszáz év, két trianonnyi idő után mégis egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a XX. század kapuján.

Matl Péter: Kész csoda, hogy még itt vagyunk a szláv–germán tengerben

– Minden férfinak, nőnek meg kell vívnia ezt a harcot otthon, ha azt akarja, hogy megmaradjon a nyelv, mert a határon túli hétköznapokban derül ki csak igazán, hogy tényleg nyelvében él a nemzet – mondta Matl Péter Magyar Örökség-díjas szobrász, a sátoraljaújhelyi új, monumentális turulszobor tervezője.

– Tisztelt hölgyeim és uraim! Bár az évszázadok alatt magyarok százezrei estek el a csatatereken, láthatta az egész világ, hogy a magyar nemzeten nem fog sem a golyó, sem a kardvas. Ha le is verik a lábáról, újra és újra feláll. Most jöttünk el a magyar anyák tere mellett. A magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár. Ez jól is van így, mert mindig az asszonyok pótolták a vérveszteségeket. Hol országvédő katonák, hol országépítő mesteremberek hadait adták a hazának. Mindig azt adták, amire éppen szükség volt. Asszonyainknak köszönhetjük, hogy a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van. Nekik köszönhetjük, hogy mi vagyunk a túlélés európai bajnokai. Dicsőség a magyar asszonyoknak – méltatta a nőket a miniszterelnök.

Orbán Viktor kitért a magyar nép által kiharcolt függetlenségre.

– Nem lettünk német tartomány, sem török vilajet, sem szovjet tagköztársaság. A kitörölhetetlen bizonyítékok, templomok és katedrálisok, városok és főterek ma is ott állnak mindenütt. Hirdetik, hogy mi, magyarok egy nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk

– mondta a miniszterelnök. Orbán hozzátette: végül az ezeréves történelmi Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték. Hadseregét megbénították és szétzüllesztették. Az egyetlen honmentésre alkalmas államférfit meggyilkolták. Az országot az ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták. A Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait és történelmét.

– Bennünket védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált. Erkölcsi aggályok nélkül rajzolták újra Közép-Európát, ahogy újrarajzolták Afrika és a Közel-Kelet határait is. Ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha – emlékeztetett a kormányfő a trianoni békediktátumra.

– És amikor azt hittük, ennél már nem süllyedhet mélyebbre sem a gőgös francia és brit, sem az álszent amerikai birodalom, mégis volt lejjebb. A II. világháború után szívfájdalom nélkül dobtak oda bennünket a kommunistáknak. A lengyelek, a csehek, a szlovákok azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. Legyen ez örök tanulság a közép-európai népek számára. Sokan jelentkeztek már, hogy szívesen elföldelnék Magyarországot. Volt, aki a németeket akarta megfosztani egy szövetségestől, volt, aki a Habsburgokon akart bosszút állni, volt, akit a haszonszerzés vezetett és volt, aki mindig is gyűlölte a magyarokat. Ők kapaszkodtak össze, hogy eltüntessenek bennünket a föld színéről. De mi makacs népség vagyunk, sohasem voltunk hajlandók részt venni a saját temetésünkön. A dédapáink sem adták föl. Nem térdeltek le és nem kértek kegyelmet. Talpon maradtunk, és kibírtuk. Kibírtuk a vagonokat, a náci lágereket, a szovjet gulágot, a kitelepítéseket, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Ceaușescut. Ma már nincs sem Csehszlovákia, sem Jugoszlávia, sem Szovjetunió. Nincs már sem brit, sem francia birodalom. S ami megmarad belőlük, az éppen most vergődik bosszút álló gyarmataik multikulturális szorításában – emlékezett vissza a kormányfő a II. világháború utáni időkre egészen a rendszerváltozásig.

Orbán Viktor kiemelte:

a történelem igazságtételét a legnagyobbak sem kerülhetik el. És ahogy igaz, hogy összenő, ami összetartozik, úgy igaz, hogy ami nem tartozik össze, az szét is esik.

– Jól mondták száz évvel ezelőtt, mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni. Mi, magyarok viszont maradunk, akárhogy fordul is a szél, megmaradunk, mert itthon vagyunk, itthon vagyunk, és ezért megmaradunk. A magyarság az emberi szív módjára hol összehúzódik, hol kitágul, de lényegében 1100 éve ott él, ahol a nagy államalapítóink kijelölték a helyét. Méltósággal őrizzük a Kárpát-medencét, ami küldetésünk is. Minden megszülető magyar gyermek újabb őrhely is. Mi nem szabdaljuk, nem gyötörjük, nem árusítjuk ki, hanem megtartjuk a Kárpát-medencét. Egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle. Teljesítményünk följogosít bennünket a történelmünk folytatására. S nekünk, maiaknak azt is tudnunk kell, hogy voltak már rosszabb határaink is, mégis itt vagyunk – szögezte le a miniszterelnök, arra utalva, hogy a magyarságot nem lehet kiűzni a Kárpát-medencéből.

Orbán Viktor emlékeztetett: Csehszlovákia és Jugoszlávia helyett kaptunk szlovákokat, szlovéneket, horvátokat, szerbeket.

Azzal a Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, amely büszke nemzeti mivoltára, örömmel építjük a közös jövőt.

– A történelem megadta az esélyt, talán az utolsót, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, a nyugatról és keletről fenyegető veszéllyel szemben megvédjék magukat, és együtt emelkedjenek föl. Az elmúlt tíz évben bebizonyítottuk a szomszédainknak: ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az nemcsak nekünk jó, hanem nekik is. Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde az alábbi videón visszanézhető

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.