– Mit kifogásoltak az indítványozók a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítése és ennek nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánítása kapcsán, és ez miért nem állta meg a helyét az Alkotmánybíróság szerint?
– A véleménynyilvánítás szabadsága alapjog, de ennek van egy – az alapjogtól egyébként elkülönülő – intézményi oldala is. Ez arról szól, hogy az államnak hogyan kell garantálnia ennek az alapjognak az érvényesülését. Az indítványozók azt kifogásolták, hogy ez a konstrukció, vagyis a fúzió a véleménynyilvánítás szabadságának intézményi oldalát sérti, amit az alaptörvény úgy fogalmaz meg: az államnak kötelessége olyan intézményrendszert létrehozni és fenntartani, amely a vélemények sokoldalú, szabad megjelenését biztosítja. Ezt szoktuk általában médiapluralizmusnak vagy média-sokszínűségnek nevezni. Az indítvány azt nehezményezi, hogy a törvényhozó ebből a rendszerből kiemelt egy elemet, amely az egyesülés ellenőrzése esetén a Médiatanács mint szakhatóság bevonását teszi szükségessé. Ha ugyanis a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánítja az összefonódást, akkor – a jogszabályi környezetből adódóan – erre vonatkozóan nem kell lefolytatni a versenyhivatali eljárást, így a Médiatanács szakvéleményét sem kell beszerezni. Az indítványozók azonban semmilyen érvet nem adtak elő arra nézve, hogy ez miért sértené a véleménynyilvánítás szabadságát mint alapjogot. Az indítványozó állította, hogy sérült a média sokszínűsége, de állítását illetően tényeket nem jelölt meg, ezt nem támasztotta alá.
– Az Alkotmánybíróság szerint tehát úgy is biztosítható a média sokszínűsége, hogy a Médiatanács nem vizsgálhatja meg egy versenyjogi eljárás részeként egyes médiacégek egyesülését?
– A magyar állam egy nagyon sokrétű és strukturált szabályrendszert tart fenn, amelynek az a funkciója, hogy biztosítsa a média sokszínűségét. Ez a szabályrendszer megtalálható részben a médiaszolgáltatásról szóló törvényben, illetve a sajtószabadságról szóló törvényben. Szabályozza például a médiatartalmakat, a médiaszolgáltatók piacra jutását, a közszolgálati média működését, és még hosszasan lehetne folytatni a sort. Ezenkívül az Európai Uniónak is van a médiaszabályozásra vonatkozó irányelve, amely ránk mint a közösség tagjaira is érvényes. A nemzetstratégiai jellegűvé nyilvánítás révén ebből a sokrétű szabályozási rendszerből emeltek ki egy elemet, ami közvetlenül nem befolyásolja a médiaszabályozást, csak közvetetten, mert valójában a versenyjogi szabályozáshoz, vagyis a cégegyesülések kontrolljához kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság tehát arra jutott, hogy nem befolyásolja hátrányosan a média sokszínűségét önmagában ennek az elemnek a kiesése.