A Magyarország és Lengyelország által kiharcolt eredmények nemcsak pénzügyi, de politikai szempontból is jelentősek – állapították meg az Alapjogokért Központ elemzői. A két ország ugyanis elhárította, hogy teret nyerjenek olyan újabb politikai zsarolások, amelyeknek a migrációs válság kezdete óta tanúi lehettünk. Magyarország a tárgyalások során végig következetesen képviselte álláspontját, amely szerint az azonos fejlettségű országoknak azonos mennyiségű forrás kell hogy járjon, mindeközben pedig végig szolidáris maradt a járvány által leginkább sújtott déli országokkal.
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese szerint miniszterelnöki sikerről beszélhetünk, hiszen a megállapodás eredményeként mind a helyreállítási alap, mind a kohéziós források esetében nőtt a magyar részesedés, az eredeti tervekhez képest összesen hárommilliárd euróval.
Az eredmények közül kiemelt fontosságú, hogy kikerült a szövegből a jogállamisági kondicionalitás és a pénzügyi források azonnali összekapcsolása, továbbá Angela Merkel nyilatkozata szerint a német kancellár törekedni fog arra, hogy még idén lezárják a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által erőltetett hetes cikkely szerinti eljárást.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője külön kiemelte a visegrádi országok, azon belül is a magyar–lengyel együttműködés fontosságát. Hangsúlyozta: optimizmusra ad okot, hogy ez az egység nem bomlott meg a napokban. Kettős mércének nevezte, hogy a holland miniszterelnök, Mark Rutte – aki a személyeskedést sem kerülve támadta Magyarországot –, a migrációs válság alatt előszeretettel hangoztatta az európai szolidaritás fontosságát, most azonban az uniós érdekekkel teljesen ellentétes pozíciót foglalt el. Mindezt azért tette, hogy Hollandia minél kevesebbet fizessen az uniós közös kasszába.
Kérdésre válaszolva Kurucz Orsolya elmondta: arra számít, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás lezárul, és végre azokkal a valódi problémákkal foglalkozhatunk, amelyekből nagyon sok van az Európai Unióban. Kovács Attila hozzátette: abban bízik, hogy 2021-től mindenki tiszta lappal indul. Mint mondta, erre azért van szükség, mert az említett politikai eljárással való folyamatos fenyegetőzés az utóbbi években a tagállamok egymás közötti viszonyát is elmérgesítette.
