Bodolai úgy véli, a szerkesztőség mindent egy lapra tett fel, pedig nem volt miért, hiszen Gerényi Gábor még azelőtt lemondott a portál átszervezését érintő reformtervekről, hogy kikerült volna az Index oldalára a szerkesztőségi függetlenség veszélybe kerülését jelző barométer. – Ha ez azért történt, mert már előkészületben volt egy új lap, azt súlyos hibának tartom, ha pedig a volt indexesek két héten belül új oldalt hoznak létre olyan kiadóval, amely egy hónapja be van jegyezve, akkor bocsánatkérést várok mindenkitől, mert színjáték volt az egész – jelentette ki. Leszögezte, az teljesíthetetlen feltétel volt, hogy visszavegye Dull Szabolcsot, akinek – véleménye szerint – hátrébb kellett volna lépnie, ha nem az volt a célja, hogy az Index felrobbanjon. Bodolai úgy fogalmazott: ha ő állt volna fel, másnap nincsenek fizetések, és abban bízott, hogy „a szerkesztőség logikusan gondolkodó fele” marad. Hozzáfűzte: azóta már több felmondott újságíró is bocsánatot kért tőle, mert nem értenek egyet a történtekkel. Reméli, hogy lesz, aki meggondolja magát, és tovább lehet működtetni az Indexet.
A kuratóriumi elnök szerint a szerkesztőség a bázisdemokrácia alapjain működött, ezért csak kisebb reformokat sikerült megvalósítani. – Törzsi alapon ment a felelősségi rendszer: volt, akinek nagyobb hibát is elnéztek, másokat kisebbekért is letoltak, nehezen fogadták be a külsősöket. Önjáró, kreatív kollektíva volt, de a negatív visszacsatolásokat nehezen viselték – húzta alá Bodolai László, aki szerint nem volt közös metszet az üzleti elvárások és a szerkesztőség tervei között. Kitért arra is, hogy az újságírók természetesnek tartották, milyen sok sajtópert megnyert nekik, ami nem azt jelenti, hogy az Index ilyen keveset hibázott. Bodolai megjegyezte: régóta érezte, hogy nincs jó üzenete a számos kormányközeli médiumnál vezető pozíciót betöltő Vaszily Miklós megjelenésének, de neki baráti a kapcsolata Vaszily Miklóssal, aki megígérte, hogy nem fog beleavatkozni a szerkesztőség munkájába. – Vannak jogszabályok, amelyeket figyelembe kell venni, ha egy szerkesztőség üzletszerűen akar működni, és össze kell hangolnia a működési modelljét a kiadóval – összegezte az ügy tanulságát Bodolai.
