Freund Tamás akadémikust választották az MTA új elnökévé

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.

Budapest, 2011. mrcius 4. Freund Tams, a Magyar Tudomnyos Akadmia Ksrleti Orvostudomnyi Kutatintzetnek igazgatja. Hrom magyar idegtuds, Freund Tams, Somogyi Pter, az Oxfordi Egyetem Anatmiai Neurofarmakolgia Intzetnek igazgatja s Buzski Gyrgy, az egyeslt llamokbeli Rutgers Egyetem Molekulris- s Viselkeds-Idegtudomnyi Kzpontjnak professzora kapta megosztva az egymilli eur (272,8 milli forintos) sszdjazs Agy-djat (The Brain Prize) a memriafolyamatokban kulcsszerepet jtsz agyi ideghlzatok feltrsrt. MTI Fot: Mth Zoltn Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé – közölte az akadémia kedden az MTI-vel.

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén. Az elnöki posztért Freund Tamás mellett Pléh Csaba pszichológus, nyelvész indult.

A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban.

A közgyűlés döntött a három közül két alelnök személyéről is. A társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda jogász, a természettudományi alelnök pedig Hudecz Ferenc kémikus lesz.

Az élettudományi alelnöki pozícióra új szavazást kell kiírni, mert – mint az Mta.hu-n írják – a három jelölt egyike sem kapta meg az ötven százalék plusz egy szavazatot. A szavazás második körébe Kosztolányi György és Szathmáry Eörs jutott be.

Kedden újabb 24 órás szavazás kezdődött a választott elnökségi tagokról, a Könyv- és Folyóirat Bizottság elnökéről és a közgyűlés által választandó bizottságok tagjairól.

Részlet Freund Tamás portréjából a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos oldalán

Freund Tamás 1983-ban szerzett biológusdiplomát az ELTE-n. Összesen négy év oxfordi kutatási időszak után Vizi E. Szilveszter hívására tért végleg haza. 1990-ben, 31 évesen került az MTA KOKI Morfológiai Osztályának élére. 1994-ben az intézet igazgatóhelyettese lett, 2002 óta pedig ő vezeti a nemzetközi élvonalba tartozó agykutatási műhelyt.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az évek során kiváló csapat alakult ki a KOKI-ban. „Egymás után érkeztek a rendkívül motivált fiatalok, a kirobbanó tehetségek újabb és újabb generációi. Elsőként Gulyás Attila, Maglóczky Zsófia (a KOKI csoportvezetői) és Soltész Iván (a Stanford Egyetem professzora), majd Acsády László (az első akadémikus a tanítványaim közül), Tóth Katalin (jelenleg a Kanadai Idegtudományi Társaság elnöke), Hájos Norbert (a KOKI Lendület csoportvezetője) és Borhegyi Zsolt. Tanítványaim utolsó generációjából kiemelkedik Katona István (ERC-győztes, jelenleg félállásban a bloomingtoni Indianai Egyetem professzora) és Nyiri Gábor (két Science-cikk senior szerzője).

Egy fiatal kutató pályájának elején minden azon múlik, hogy a megismerni vágyás, a felfedezés öröme ott tartja-e a laborban,

ha kell, éjfélig és a hétvégéken is. Ha egy többnapos kísérlet éppen péntek délután 5-kor ér véget, és az illető képes otthagyni a labort, mondván, hogy majd hétfőn kiértékeli az eredményeket, abból soha nem lesz kutató” – mondta Freund Tamás.

A motiváció erejéről

„A kulcsmomentum szerintem mindenkinél az, hogy kinek az iskolájában nevelkedett – mondja Freund Tamás. – A mesterek szempontjából rendkívül szerencsés vagyok, hiszen Szentágothai János tanítványának mondhatom magam, talán az utolsónak. Fantasztikus, szintetizáló egyéniség volt, akitől koncepcionális tudást, széles rálátást tanulhattam. A gyakorlati kutatómunkához pedig szinte mindent Somogyi Pétertől kaptam: olyan saját fejlesztésű technikákat mutatott nekem első kézből, amelyekért Amerikától Ausztráliáig jártak hozzá az egész világból. Neki köszönhetem, hogy már egyetemi hallgatóként eljuthattam Oxfordba egy nyári gyakorlatra. Az ottani munkám eredményeként pedig a teljes ötödik évet kint tölthettem, folytatva a Szentágothaival és Somogyival elkezdett kutatásaimat, amelyekben az agykéregnek a tanulásban és a memóriában alapvető szerepet játszó folyamatait vizsgáltam. Emellett alapvető jelentőségű kutatásokat végeztem a dopamin funkcióinak feltárásában is. Egy ilyen tanulmányút életre szóló motivációt jelent az ember életében. Felejthetetlen élmény volt például, amikor Francis Cricknek mutathattam meg, min dolgozom éppen az elektronmikroszkópos laborban, és el volt ragadtatva a munkámtól. El lehet képzelni, milyen érzés volt ez, amikor néhány évvel korábban még az iskolapadban ülve azon ámuldoztam, hogyan tárták fel Watsonnal együtt a DNS szerkezetét.”

A teljes portré itt olvasható.