A magyar–román határ mentén gazdálkodó nyírségi, hajdúsági, békési gazdák szerint nem egyedi eset, hogy a román tolvajok a határt megsértve járnak át lopni. A legtöbb ilyen gondjuk a Viharsarokban élő gazdáknak van, akik szerint az utóbbi tíz évben minden köddé vált termésük és jószáguk román területre került. Medgyesegyháza környékén a termelők a határtól ötszáz méteren belüli földekre már nem is ültetnek ki dinnyepalántákat, tudván, ha a termést nem őrzi 24 órában legalább két fegyveres őr, akkor azt a határsértők szüretelik le. Ugyanez a helyzet a legelőkkel is, a kevermesi, eleki gazdák szerint 2012 óta minden elkötött állat román tolvajok számlájára írható. Akkor a bűnözők nem csak a határ menti falvakból, Dévaványáról, Körösladányból, Örménykútról és Kardosról vittek el birkát, marhát, lovat. A tanyák közeléből teherautókon vitték az állatokat a határ mellé, onnan lábon hajtották át azokat Romániába. Azóta a falvak polgárőrei a rendőrséggel egyeztetve rendszeres figyelőszolgálatot látnak el, így a távolabbi településeken nem kell félteni a jószágot, de a közvetlenül a határ melletti települések istállóit kulcsra kell zárniuk a gazdáknak. A román bűnözők megmérgezik a kutyákat, helyben, még Magyarországon leszedik az állatokról a magyar hatósági jelzéseket, helyettük román, vágóhidakról beszerzett, már leölt, feldolgozott állatok műanyag billogjait teszik fel. Ha a rendőrök elkapják őket, arra hivatkoznak, hogy övéké az állat, csak megszökött, ők meg utána csak utána jöttek, szánva-bánva a határsértést. Az állatokat hiába körözteti a magyar rendőrség, azokat pár napon belül vágóhídra viszik, vagy hamis iratokkal azonnal kamionra rakják és elszállítják külföldre. Az illegális bevándorlás miatt mindkét ország megerősítette a rendőri erőket a magyar–román határon, ennek következtében talán megnyugodhatnak a határ közeli földek gazdái, a tolvajok többsége most nem mer kockáztatni.