Zsigó Róbert, a térség fideszes országgyűlési képviselője, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hangsúlyozta: az újjáépített szélmalom megjelenésével egyaránt hirdeti „az elődök dicsőségét, a felsőszentivániak élni akarását, a jövőbe vetett reményüket és hitük erejét”.
Az államtitkár hangsúlyozta: ma újra olyan időket élünk, amikor azok lehetnek igazán sikeresek, akik bíznak önmagukban és képesek összefogni a település jövőjéért.
Kiemelte: a fejlesztés fontos idegenforgalmi szempontból és jelentős azért is, mert a gyermekek sokat tanulhatnak a falu történetéről és a molnárok mesterségéről, de fontosnak nevezte a felújítást szakmai és élelmiszeripari szempontból is.
Vörös Szilárd Felsőszentiván független polgármestere elmondta: településük, „az egykori rózsák faluja mára az ország egyetlen működő szélmalomfaluja lett”.
A szélmalom 21. századi történetéről kiemelte: 2005 nyarán az esőzések hatására az épület északi oldalának felső három szintjéből egy óriási, több méter átmérőjű darab kiomlott és a földszinten is romossá vált az oldala. A keletkezett kár miatt a malom egyes fa födémgerendáinak végei alátámasztás nélkül lógtak, így az egész épület életveszélyessé vált.
Öt év múlva, szintén az esőzések miatt a malom északi oldala ismét meggyengült és szinte teljesen leomlott. A belső szerkezetei, gépészete nagymértékben károsodott. 2015-ben kezdődhetett meg a település szimbólumának számító épület megújításának tervezése.
Mára pedig sikerült a csonka kúp alakú, bádogtetős építményt újjáépíteni, pótolva a lekerült szélvitorlákat, amelyeket egy külső, villamosárammal működő motorral is elláttak, hogy szélcsend esetén is őrölni tudjon.
A polgármester hangsúlyozta: a szakemberek korhű építési technikákat alkalmaztak, a mai kor minőségében és eszközeivel építették újjá a régi szélmalmot az eredeti teljes funkciójának visszaállításával.
A polgármester szerint a szélmalom a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján kiváló szimbóluma a nemzeti összetartozásnak, a nemzeti kultúrának és a nemzeti hagyományőrzésnek, hiszen a bácskai mesterek építészeti tudása párosult azzal a székely szaktudással, akik a belsőépítészetért és a gépészetért feleltek.
