Elérhetetlenné váltak a terhelő érdi bizonyítékok

Csőzik László, Érd független polgármestere elismerte, hogy hamarosan ítélethozatal várható az önkormányzat ellen indított kártérítési ügyben. Ha a helyhatóság elveszíti a pert, akkor az adófizetők pénzéből 422 millió forint „fájdalomdíjat” kell kifizetnie a polgármesterhez közel álló vállalkozó részére.

– Sem most, sem 2010 előtt semmi közöm nem volt ingatlanmutyikhoz, túlárazott és haverokra írt közbeszerzésekhez, ez a T. Mészáros-féle bagázs színvonala – bizonygatta Csőzik László saját közösségi oldalán, miután lapunk nyilvánosságra hozta, hogy korábbi SZDSZ-es harcostársának az édesapja közel félmilliárd forint kártérítést markolhat fel, amennyiben a bíróság elmarasztalja az önkormányzatot. Kiderült, hogy Csőzik az ítélethozatal előtt akarta T. Mészáros András korábbi polgármester (Fidesz) nyakába varrni az SZDSZ–MSZP-konfliktus miatt kialakult jogvitás helyzetet.

– Tudták, hogy az ügyben nagy bejelentésre készülünk, hiszen az évek óta zajló perben közel az ítélethozatal – írta Csőzik, aki posztjában azt azonban elhallgatta, hogy a kártalanításra váró vállalkozónak a lánya korábban az ő csapatában önkormányzati képviselőjelölt volt. Feltehetően Csőzik előre akart menekülni azzal, hogy T. Mészáros András ellen bejelentést tesz, és ezáltal elvonja a figyelmet arról, hogy a jelenlegi városvezetéshez közeli vállalkozó markát ütheti több száz millió forint az adófizetők pénzéből.

Csőzik László a helyi önkormányzat egyik ülésén (Forrás: Facebook)

Amióta lapunk megírta az ingatlanspekulációt felvető gyanút, nem működik az az önkormányzati szerver, amelyen a 2002–2006 közötti képviselő-testületi előterjesztések, határozatok, jegyzőkönyvek voltak elérhetők a város honlapján. A szerver éppen akkor vált elérhetetlenné, amikor kirobbant az utóbbi évek legdurvább botránya, a Műszer Automatika ügye, a cég több mint 400 millió forint közpénzhez juthat kártérítés címén. Csőzik eközben továbbra is mélyen hallgat arról, hogy milyen személyes viszony fűzi a Műszer Automatikát tulajdonló családhoz, illetve arról, hogy mi történt 2010 előtt – írta az Erdioldal.hu.

– Csőzik László polgármester nyilvános posztban borult ki, mert nyilvánosságra kerültek a stiklijei, és tíz hónap után látszik, hogy fogalma sincs, mit kellene kezdeni egy hetvenezres város önkormányzatának élén. Az elmúlt időszakban Érd a romló közbiztonsági helyzettel került be az országos sajtóba. Sorra derülnek ki, hogy majd mindegyik Modern városok program-beruházásnál sokasodnak a gondok, néhánynál már a bedőlés következik – reagált Simó Károly, a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport vezetője a Facebook-oldalán. – Kiderült, hogy sorra ki akarja fizetni a 2002–2006 közötti, az MSZP–SZDSZ-városvezetés ügyleteiből az akkori „partnereknek” az összegeket: 100 millió forintot a Veoliának már kifizettek, most 426 millió forint következik egy volt SZDSZ-es képviselőjelölt családja tulajdonában levő cégnek – közölte Simó.

A Magyar Nemzet a múlt héten megírta: Az érdi MSZP–SZDSZ-koalíció 2006-os szakadásának egyik oka az volt, hogy az MSZP-s polgármester, Döcsakovszky Béla kifejezetten rossz viszonyban volt az említett ingatlantulajdonos vállalkozóval, mert változtatási tilalmat rendelt el a telkeire. Ezért a 2006-os önkormányzati választásokon az SZDSZ önállóan indult, a vállalkozó lánya is a párt képviselőjelöltje volt Csőzik László csapatában.

Többen tudni vélték, hogy az önálló SZDSZ kampányköltségeinek jelentős részét helyi, üzleti érdekeikben sértett vállalkozók állták. Polgármesternek a fideszes T. Mészáros Andrást választották, aki új építési szabályzatban visszaállította a korábbi állapotot, és megpróbált megegyezni az MSZP által megsértett vállalkozóval, aki béke helyett pert indított az önkormányzat ellen. T. Mészáros azon dolgozott, hogy az önkormányzatnak egy forintot se kelljen fizetnie, és a felek közötti, az MSZP–SZDSZ ideje alatt keletkezett konfliktus kártérítés nélkül megoldódjon.

Miután Csőziket tavaly októberben polgármesternek választották, egy ügyes ügyvédváltással megfordította a széljárást a jelenleg is zajló perben, s egyre valószínűbb, hogy az önkormányzatnak végül fizetnie kell. A helyhatóság korábbi ügyvédei szerint a kártalanítás jogalapja nem áll fenn, az értékcsökkenés nem az önkormányzat magatartásának következménye. Rámutattak arra is, hogy számtalan eljárásjogi hiba is történt, tehát az érdi önkormányzat semmiképp nem kötelezhető kártalanítás kifizetésére.