Az uniós jog és a tagállami alkotmányok viszonyát nevezte a XXI. század legnagyobb alkotmányos kihívásának a Mandinernek adott interjújában Kónya Imre rendszerváltó politikus, az Ellenzéki Kerekasztal üléseinek egykori vezetője. Az első parlamenti MDF-frakció vezetője szerint a megoldás nehéz, de nem lehetetlen: kompromisszumokat kell találni, és konszenzusra kell jutni.
– Természetesen szuverenista vagyok, de vannak olyan területek, ahol szorosabb együttműködésre lenne szükség, hogy az Európai Unió tényező maradjon a világpolitikában. De Európai Egyesült Államokról beszélni szerintem botorság. Európa nem Amerika, itt szuverén államok vannak, saját nyelvvel, történelemmel, nemzeti identitással. Én világéletemben erős nemzeti érzéssel rendelkeztem, ezért természetes, hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése mellett vagyok elkötelezett. Gyerekkoromban a Rózsák terei templomban sem a diákmisére jártam, hanem a déli misére, mert ott a Himnuszt énekeltük a végén – hangsúlyozta a politikus.
Kiemelte továbbá: nagyon fontos az egyeztetés, ami csakis a nemzetek Európájában valósítható meg. – Az én eszményképem az Ellenzéki Kerekasztal, ahol a legkisebb szervezetnek is vétójoga volt. Ezen alapul az Európai Unió is, és ezen nem szabad változtatni. Nem lehet mindent egy központból irányítani – húzta alá Kónya Imre, aki az Orbán Balázs államtitkárnak adott interjújában a családjáról és az egyetemi éveiről is mesélt.
A beszélgetésben felidézte azt is, hogy a szabad mandátum és a frakciófegyelem viszonya a rendszerváltás idején teljesen másképp nézett ki, mint most. Úgy fogalmazott: szabadabb volt, kevesebb fegyelemmel. A képviselők tudták, hogy csak a törvénynek vannak alárendelve, a mandátumuk szabad.
A rendszerváltó politikus beszélt arról is, hogy nem lát ellentétet a magyar közjogi hagyományok és a II. világháború után a kereszténydemokraták által képviselt német alkotmányos gondolkodás között. – Nem hiszem, hogy anakronisztikus szisztémákat kellett volna felelevenítenünk, miközben büszkék lehetünk arra, hogy nálunk még a monarchia is alkotmányos volt, nem pedig abszolút, mindig volt országgyűlés, a nemesi vármegyék képviselettel rendelkeztek, és ennek a struktúrának a gyökerei már a honfoglaláskor is megvoltak – mondta.
