Levágod a fejét, kettő nő helyette, újabb és újabb drogok jelennek meg

Az elmúlt években már a dizájnerdrogok uralták a kábítószerpiacot Magyarországon – erősítette meg a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Sümegi András pszichiáter, pszichiátriai rehabilitációs és addiktológus szakorvos, aki szerint már általános iskolás korban beszélni kell erről a jelenségről a gyerekekkel, mert utólag nehezebb segíteni, mint a megelőzésre koncentrálva elkerülni a bajt. A szakember kifejtette: mivel a szerek kémiai összetételének apró módosítása is elég, hogy ne szerepeljenek a tiltólistán, a drogkereskedők mindig egy lépéssel a szakemberek előtt tudnak járni. Sümegi András arról is beszélt, hogy a csonka családban és a rossz anyagi körülmények között élőknél magasabb a fogyasztás, a diplomás szülők gyermekeinél a legkisebb mértékű a dizájnerdrogok használata. A pszichiáter úgy látja, amikor ezek a szerek már visszafordíthatatlan károsodást okoztak, lehet, hogy a függő biológiai értelemben még életben van, de már meghalt számára a remény.

A több kilogrammnyi pasztaszerű anyag drognak bizonyult (képünk illusztráció) Fotó: MTI/EPA/M. A. Pushpa Kumara

– Jellemzően milyen hatást váltanak ki ezek a kábítószerek?

– Bármit. A fő molekulacsoportok ismertek. Annyira azért nincs új a nap alatt. A hatásirányok sokfélék lehetnek: stimuláns, szociálisan lazító vagy hallucinogén. Ezek valamilyen kombinációja figyelhető meg, az elemek a hatás során is változhatnak. De más dolog a hatás és más a megnyilvánulás. A felpörgés, az érzékcsalódások, az indulatkontroll zavarai, az agresszivitás, később a félelem, a rettegés, a paranoia – vagy a totális tudatvesztés.

– Ezek a hatások inkább negatívnak, mintsem pozitívnak tűnnek.

– Olyan ez, mint az akkuk két pólusa, köztük meg az elektrokémiai folyamatok. Senki nem akar célzottan paranoid lenni vagy hallucinálva a Dunába fulladni. Más a motiváció, a bizsergő drog- és élményvárás, más a szubjektív hatás, más az észlelt következmény. A droghatás két fő megerősítő irányban jelentkezik. Vagy új és kellemes érzéseket okoz egy ideig, ami pozitív megerősítés; vagy már meglévő kellemetlen állapotokat, például szorongást, illetve megvonási tüneteket szüntet meg, ez pedig a negatív megerősítés. A sötétben viszont ott ólálkodik az averzív, rossz, kellemetlen hatás, azaz vége a nászéjszakának és a mézesheteknek is, és a drog egyre kellemetlenebb lehet. De akkor miért használják újra? Mert a megerősítésre lassabban jelentkezik a tolerancia: növelni kell az adagot ugyanolyan hatás eléréséhez. Ha viszont az averzív hatás gyors, a tolerancia rögtön kialakul. Ez a dizájnerhulladékok csapdája: túl rövid az idő, hamar jelenhet meg a tolerancia. És jön a gyors, ismételt használat. Nagyon erős a lefelé futó spirál.

– Az imént hulladéknak nevezte ezeket a drogokat. A használók annak ellenére szoknak rá ezekre, hogy velük szemben kellemetlenek a tapasztalataik?

– Kémiai oldalról szerhez szokunk hozzá, emberileg egy kényszeres viselkedésmintához. Legyen az drog, alkohol, nyugtató, valaminek a mértéktelen és kontroll nélküli használata egy folyamatrendszer eleme. A növekedésre, fogyasztásra és szabadosságra alapuló szemléletmóddal a világ elmúlt 15-20 évben történt változása, a szemlélődő figyelem helyett a folyamatos multitasking, az elmélyülés helyett a rövid távú, váltakozó hiperfigyelem, az állandó online jelenlét és igazodási kényszer, a mindent szabad és lehet hamis szabadságérzése szinte tökéletes alapot jelentenek ahhoz, hogy a régi szereket felváltsák az állandó pörgést ígérő dizájnerdrogok. Az alkoholnál ugyanez a helyzet. A fiataloknál hódít a rohamivás, hogy minél hamarabb és gyorsabban részegedjenek le a tudatvesztésig. Nincs már idő természetes megerősítésre. Nincs már rá időbeni és elmélyülésalapú figyelmi kapacitás. Az új szerek a gyorséttermek ronda műanyag tálcáin kínálják magukat, és kiszorítják a valóságból a természetes megerősítők lehetőségét is. Komplex folyamat ez, amibe a dizájnerszerek tökéletesen illeszkednek. Csak sokkal csúnyább a dizájnerszer-alapú folyamat, mint az amerikai tinik negyedénél fennálló, már mentális zavarként megközelített okostelefon-függőség. A szörnyű következmények másodlagosak.

– Tipikusan kik fogyasztják ezeket a szereket, kik jelentik a fő célcsoportot a terjesztők számára? Az országban egyenletes a dizájnerdrogok előfordulása, vagy egyes vidékekre jobban jellemző, mint másokra?

– A vizsgálatok szerint a középiskolásoknál a használat kapcsolatban van a társadalmi mutatókkal. Szakiskolákban háromszor nagyobb a fogyasztás, mint a gimnáziumokban. Kisvárosi, községi iskolai közegben magasabb az érintettség, a fővárosban hasonló a helyzet. Csonka családban és rossz anyagi körülmények között élőknél magasabb a fogyasztás. Diplomás szülők gyermekeinél a legkisebb mértékű az ilyen szerek használata.

– Ehhez jön hozzá, hogy a dizájnerdrogok lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos kábítószerek. Az alacsony ár pedig könnyen elérhetővé teszi ezeket a drogokat mindenki számára.

– Egy új iPhone-t meg lehet venni részletre. A kokainhoz nincs ilyen konstrukció. Egy gramm kokain mintegy húszezer forint. Orrba 10–150, vénásan 50–500 milligramm az adag. A szintetikus fű egy grammja már ötszáz forintért elvihető, egy szál ilyen cigi 150 forint. Egy gramm tiszta marihuána ötezer forint körül mozog. A számok magukért beszélnek.

– Tapasztalatai szerint mennyire jellemző az, hogy a fogyasztók keresik a kiutat a dizájnerdrogok okozta függőségből? Mennyire gyakran fordulnak a szakemberekhez segítségért azok, akiknél kialakult a függőség?

– Az ember fiatalon kíváncsi, sok mindent kipróbál. Nem lesz mindenki függő vagy kóros szerhasználó. Azért nehéz válaszolni, mert az új szerek használata vagy egy szabadosságra épülő globális folyamat komponense, vagy pedig egy remény, célok és lehetőségek nélküli társadalmi, családi vagy egzisztenciális helyzetből történő menekülés destruktív eleme – azaz ennél még a halál is jobb, mert semmi remény nincs. A lehetőségek viszonylag szűkösek. A kiút tényleg egy út, amin végig kell menni. És csak az egyik állomása az egészségügy. Bár a folyamatok globálisak, az úton a táblák és jelek egyéniek. Ezek összehangolt szervezése a legfejlettebb országokban is nehéz. Ezért kell a megelőzés. Még korábban, már általános iskolás korban beszélni kell a jelenségről, mert utólag nehezebb segíteni. Információt kell biztosítani a gyerekeknek és a szülőknek is. Sokáig. Hosszan. Érdekesen.

– A fiatalok körében jelenleg mennyire rossz a helyzet? Milyen mértékben terjedt már el a dizájnerdrogok használata az ő körükben?

– Fiatalon az agyban jelentős fejlődési folyamatok zajlanak. Az agy információfeldolgozása eltér a felnőttekétől. Nagyobb szerepet kap az érzelmek agyi központja, az amygdala, míg felnőtteknél a homloklebeny által vezérelt folyamatok erősebbek, kevésbé az érzelmi alap. Hányszor halljuk egy felnőttől, amikor a gyerekével veszekszik, hogy miért nem érted, míg a gyerekben ott a kérdés a felnőtthöz, hogy miért nem érzed. Fiatalon nagyobb a fogékonyság a függőségekre, így a dizájnerdrogokra is. Kevés vizsgálat van, ami konkrét adatokat nyújt. Fiataloknál a használat nagyjából ötszöröse az idősebbek átlagának, a fő érintettek a 18–24 évesek. Abszolút értékeket mondani az alacsony vizsgált esetszámok miatt nehéz. A dizájnerszereknél a gyors, ismételt szerhasználat, a féllegális forma, a könnyű hozzáférhetőség jelentősen átalakította a trendeket. Embert próbáló feladat megtalálni az egyensúlyt a prevenciós, a rehabilitációs és a büntetőjogi elemek között.

– Mit gondolnak a szakértők, kell-e attól tartani, hogy a dizájnerdrogok elszaporodása tömeges elhalálozáshoz vezethet a közeljövőben?

– Nem. De mit nevezünk halálnak? A tudományos fogalmat vagy azt, amikor a szerek használata már visszafordíthatatlan károsodást okozott? Nemcsak a biológiai élet szűnhet meg. Az megmaradhat, de meghalhat az életminőség és a remény is.

Dizájnerdrogok hazánkban

Kristály: kokainhoz hasonló szer, amelynek rövid távú hatásai közé tartozik a megnövekedett koncentrálóképesség és eufória, amit aztán mellkasi nyomás, nyugtalanság vagy akár pánikroham is követhet.

ZSÁLYA: hallucinogén növényi szer, fogyasztója összekeveri az emlékképeket. Akár skizofréniát is okozhat, teljes szellemi leépüléshez vezethet a használata.

Évi: hatására gyakran vetkőzni kezdenek a fogyasztók, mert olyan érzést okoz, mintha bogarak másznának a bőrön.

SPICE: tartós használata miatt az agy vérellátása is felborulhat, a memóriaközpont is sérülhet. Hatása négyszerese a marihuánáénak, de gyorsabban is károsítja a rövid távú memóriát.