– Jellemzően milyen hatást váltanak ki ezek a kábítószerek?
– Bármit. A fő molekulacsoportok ismertek. Annyira azért nincs új a nap alatt. A hatásirányok sokfélék lehetnek: stimuláns, szociálisan lazító vagy hallucinogén. Ezek valamilyen kombinációja figyelhető meg, az elemek a hatás során is változhatnak. De más dolog a hatás és más a megnyilvánulás. A felpörgés, az érzékcsalódások, az indulatkontroll zavarai, az agresszivitás, később a félelem, a rettegés, a paranoia – vagy a totális tudatvesztés.
– Ezek a hatások inkább negatívnak, mintsem pozitívnak tűnnek.
– Olyan ez, mint az akkuk két pólusa, köztük meg az elektrokémiai folyamatok. Senki nem akar célzottan paranoid lenni vagy hallucinálva a Dunába fulladni. Más a motiváció, a bizsergő drog- és élményvárás, más a szubjektív hatás, más az észlelt következmény. A droghatás két fő megerősítő irányban jelentkezik. Vagy új és kellemes érzéseket okoz egy ideig, ami pozitív megerősítés; vagy már meglévő kellemetlen állapotokat, például szorongást, illetve megvonási tüneteket szüntet meg, ez pedig a negatív megerősítés. A sötétben viszont ott ólálkodik az averzív, rossz, kellemetlen hatás, azaz vége a nászéjszakának és a mézesheteknek is, és a drog egyre kellemetlenebb lehet. De akkor miért használják újra? Mert a megerősítésre lassabban jelentkezik a tolerancia: növelni kell az adagot ugyanolyan hatás eléréséhez. Ha viszont az averzív hatás gyors, a tolerancia rögtön kialakul. Ez a dizájnerhulladékok csapdája: túl rövid az idő, hamar jelenhet meg a tolerancia. És jön a gyors, ismételt használat. Nagyon erős a lefelé futó spirál.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!