Mindennapi kenyerünk: közösség Istennel és egymással

A kenyér amellett, hogy a legősibb és legfontosabb tápláléka az emberiségnek, isteni szentséggel és tartalommal megtöltött jelkép, a bőség, a túlélés és az élet szimbóluma. Közösség egymással és Istennel.

A kenyér a nemzeti összetartozást szimbolizálja Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Fotó: MTI

Magyarok kenyere Trianon szellemében

A kenyér szintén jelképe az ember–ember közötti kapcsolatnak, a közösségi élménynek, valamint az összetartozásnak is, utóbbi pedig – Trianon századik évfordulóján – kiemelt fontossággal bír a magyar nép számára. Jelzi, hogy

a viszontagságos történelem tükrében is megmaradtunk, egy kenyéren vagyunk, és bizony közös a sorsunk.

A nemzeti összetartozásunkat jelképezi a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program is, amely tíz évvel ezelőtt a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása révén jött létre. A programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát. A búzaadományok gyűjtése idén július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg, az így előállított liszt pedig a kedvezményezett intézményeken, gyermekotthonokon keresztül évente több tízezer gyermek ellátását biztosítja. Tavaly 5668 adományozó járult hozzá 790 tonna kenyérgabonával a jótékonysági akció sikeréhez.

Jobb kenyeret eszünk, mint harminc évvel ezelőtt

Poraiból élesztették újjá a szakmát az elmúlt harminc évben a hazai pékek – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter. Ez idő alatt teljes átalakuláson ment keresztül a sütőipar. A kilencvenes évek kínálata és a boltok polcain jelenleg található áruk minősége közt hatalmas a különbség, ami a pékek megfeszített munkájának köszönhető.