Mindennapi kenyerünk: közösség Istennel és egymással

A kenyér amellett, hogy a legősibb és legfontosabb tápláléka az emberiségnek, isteni szentséggel és tartalommal megtöltött jelkép, a bőség, a túlélés és az élet szimbóluma. Közösség egymással és Istennel.

A kenyér a nemzeti összetartozást szimbolizálja Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A búza és a kenyér ősidőktől fogva szinte minden kultúrában kiemelt jelentőséggel bír. Eredete már a mezopotámiai, asszír, egyiptomi, görög, római mondákban, eposzokban, vallásos szövegekben is fellelhető, a Bibliában pedig mint eledel és mint isteni jelkép is megjelenik.

Krisztus megtört teste nélkülözhetetlen táplálék

A könyvek könyvének első lapjain az egyiptomi éhínséggel összefüggésben találkozunk először a kenyér fogalmával, majd a kivonuláskor a kovásztalan kenyér elrendeléséről olvashatunk, de a kenyér nem hiányozhatott a szent sátorból sem. Az Újtestamentumban viszont jóval tágabb értelmezést nyer: Jézus mennyei kenyérnek az élet kenyerének és élő kenyérnek nevezte magát, a kenyeret belefoglalta az Úr imájába, az úrvacsorát kenyérrel szerezte, teste megtöretését a kenyér megtöréséhez hasonlítva.

– Jézus az Újszövetségben nagyon tudatosan hasonlítja az ő testét a kenyérhez, és vérét pedig a borhoz. Arra utal ezzel, hogy

amilyen létfontosságú táplálék a kenyér itt a Földön, éppúgy nélkülözhetetlen létfeltétel az örök élet szempontjából Jézus megtört teste és kiontott vére, vagyis a golgotai kereszten bemutatott áldozat.

Ahogy a kenyér táplálja az ember testét és erőt ad az élethez, úgy Krisztus értünk megtöretett teste lelkileg táplál minket és erősíti a hitünket – fejti ki a kenyér szakrális jelentőségét Balázs Antal beregardói református lelkész.

A kárpátaljai lelkipásztor, aki Makkosjánosi református gyülekezetében is szolgál, viszont kiemeli, hogy ne azonosítsuk a jelképet a jelzett dologgal. – A II. Helvét Hitvallás egyértelműsíti, hogy míg az úrvacsorában a kenyeret mint jelképet fizikailag vesszük magunkhoz, addig Krisztus megtört testét lelkileg, a Szentlélek által vesszük magunkhoz. A jelkép tehát nem egyenlő a jelzett dologgal. Mégis fontos eszközök, mert ahogy a saját kezemmel magamhoz veszem a jelképeket, megerősödik a hitem, hogy Jézus teste ilyen bizonyosan töretett meg értem, és vére értem ontatott ki.

Imádkozva és dolgozva

Amellett, hogy a kenyér egy olyan szimbólum, amely elsősorban az Istennel való közösségünket jelképezi, az ember és a föld szoros kapcsolata is kirajzolódik benne.

A magyar nép számára kiemelt fontossággal bírt a keresztény értékrend szerinti élet, a hagyományok életben tartása, az összetartozás tudata, valamint az anyaföld és a munka tisztelete.

Őseink a legkorábbi időktől foglalkoztak gabonatermesztéssel. A legrégebbi nyomok öt gabonafélére, a kölesre, az árpára, a hajdinára, a barna rizsre és a búzára utalnak. Utóbbi a legfontosabb kenyérnövényünk, amelyet nagy tisztelet övezett minden időben. A hagyomány szerint augusztus az aratás vagy az új kenyér hava is, mivel az aratási munkálatok után az új búzából Szent István-napra sütötték az első kenyeret. Ezen a napon az egész országban aratóünneppel köszöntötték a megszentelt, nemzeti színű szalaggal átkötött, majd szétosztott új kenyeret, ez a szokás ma is él.

Fotó: MTI

Magyarok kenyere Trianon szellemében

A kenyér szintén jelképe az ember–ember közötti kapcsolatnak, a közösségi élménynek, valamint az összetartozásnak is, utóbbi pedig – Trianon századik évfordulóján – kiemelt fontossággal bír a magyar nép számára. Jelzi, hogy

a viszontagságos történelem tükrében is megmaradtunk, egy kenyéren vagyunk, és bizony közös a sorsunk.

A nemzeti összetartozásunkat jelképezi a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program is, amely tíz évvel ezelőtt a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása révén jött létre. A programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát. A búzaadományok gyűjtése idén július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg, az így előállított liszt pedig a kedvezményezett intézményeken, gyermekotthonokon keresztül évente több tízezer gyermek ellátását biztosítja. Tavaly 5668 adományozó járult hozzá 790 tonna kenyérgabonával a jótékonysági akció sikeréhez.

Jobb kenyeret eszünk, mint harminc évvel ezelőtt

Poraiból élesztették újjá a szakmát az elmúlt harminc évben a hazai pékek – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter. Ez idő alatt teljes átalakuláson ment keresztül a sütőipar. A kilencvenes évek kínálata és a boltok polcain jelenleg található áruk minősége közt hatalmas a különbség, ami a pékek megfeszített munkájának köszönhető.