időjárás 10°C Adalbert 2022. szeptember 27.
logo

A bíróság szerint Kovács Bélát beszervezték, de nem kémkedett

Szemán László János
2020.09.24. 12:54
A bíróság szerint Kovács Bélát beszervezték, de nem kémkedett

A bíróság szerint Kovács Bélát beszervezte a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz hírszerző, de nem végzett kémtevékenységet. Ezért volt jobbikos EP-képviselőt csak költségvetési csalás miatt ítélték felfüggesztett börtönre.

Kovács Bélát az unió intézményei elleni kémkedés vádja alól felmenti, az unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt egy év hat hónap szabadságvesztésre ítéli, melynek végrehajtását három évre felfüggeszti – hirdette ki Holdampf Gusztáv, a Budapest Környéki Törvényszék bírója az elsőfokú ítéletet. E bűncselekményben Kovács volt három gyakornoka is bűnös, őket a bíróság három év próbaidőre bocsátotta.

Kovács Béla ugyanakkor nem bűnös az unió elleni kémkedés bűntettében, ezért a bíróság ez alól a vádpont alól felmentette. Holdampf Gusztáv az ítéleti tényállás ismertetésekor leszögezte: Kovácsot beszervezte a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz hírszerző, ám Kovács Béla nem végzett kémtevékenységet.

Mint arról korábban beszámoltunk, Kovács Béla, a Jobbik volt európai parlamenti képviselője az utolsó szó jogán ma visszautasította a kémvádat Holdampf Gusztáv bíró előtt. Mint mondta: nem bűnelkövető, EP-képviselőként mindig a magyarság érdekében cselekedett. A költségvetési csalást részben elismerte, bevallotta, hogy adminisztratív hibát vétett. Az utolsó szó jogán elmondott beszédének kilencven százaléka politikai beszéd volt. Kovács szerint ugyanis az egész ügy 2014-es, választások előtti kirobbantása politikai okokból történt. Itt megemlítette lapunkat, mondván: szerinte nem véletlen, hogy éppen a Magyar Nemzetben jelent meg elsőként az, amiből aztán a kémvád lett.

Kovács Béla úgy gondolja: az ellene indított eljárásnak egyértelműen az volt a célja, hogy akkori pártját, a Jobbikot meggyengítsék. „Kovács Bélát le kellett venni a térképről...” – idézte egy magas beosztású személy állítólagos kijelentését. Bejelentette még, hogy az ügynek külföldi bíróság előtt folytatása lesz, ám ennek ellenére bízik a törvényszék igazságosságában.

Ítélet előtt a Budapest Környéki Törvényszéken Kovács Béla, a Jobbik volt EP-képviselője. (Fotó: Mirkó István)

Példátlan az Európai Unió történetében, hogy egy európai parlamenti képviselőt az unió intézményei elleni kémkedéssel vádoljanak meg hivatali ideje alatt, sőt a mandátuma lejárta előtt bíróság elé is állítsák. A Jobbik volt tagja, egykori EP-képviselője, Kovács Béla esete ebben a tekintetben mindenképpen egyedülálló.

Mint azt megírtuk, a pártjában csak KGBélaként emlegetett politikust 2014 áprilisában jelentette fel – állítólag a francia hírszerzés jelzése után – az Alkotmányvédelmi Hivatal, és az ügyészség 2017 decemberében emelt vádat ellene az unió intézményei elleni kémkedés és az unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt. A vádhatóság szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat egyebek mellett energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács a 2000-es évek közepén tűnt fel a Jobbikban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes, radikális párt külpolitikai irányvonala megváltozott és nyitottak Moszkva felé.

A költségvetési csalás vádjának lényege, hogy Kovács három olyan gyakornokot foglalkoztatott papíron, akik valójában nem jártak Brüsszelben, csak a jobbikos politikus Beregszászon és Szatmárnémetiben fenntartott irodái­ban. A szerződésük viszont Brüsszelhez kötötte volna őket, az utánuk járó pénzt pedig az EU ennek megfelelően kifizette, amivel összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrány érte az uniós költségvetést. Kovács szerint adminisztratív hiba történt, miután elfelejtette bejelölni a gyakornokok beregszászi, illetve szatmárnémeti munkavégzését a velük kötött szerződések formanyomtatványán. Miután a hibára figyelmeztették az unió bürokratái, befizette az EP kasszájába a jogtalanul kiutalt összeget.

A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésznője hét év fegyházat kért KGBélára a bűnössége megállapítása mellett mindkét vádpontban. A védelem teljes körű felmentést kért, mondván: Kovács Béla nem kémkedett, ráadásul a vádbeli időszakban – egy találkozót kivéve, 2014 februárjában – még nem is létezett a Büntető Törvénykönyvben az unió intézményei elleni kémkedés, a költségvetési csalás pedig adminisztratív hiba volt, és nem bűncselekmény.

A védelem szerint a 2014. január 1. utáni találkozó az egyetlen, ami az ügyészség szerint bizonyítja a kémkedést, ám azon a találkozón a vád szerinti orosz hírszerzővel az EU általános helyzetéről, aktualitásokról beszélgettek. Szikinger István ügyvéd perbeszédében hangsúlyozta: a vádbeli állítólagos orosz katonai hírszerzőket senki sem kérdezte az eljárás során, sőt nem is azonosította, így azt sem lehet tudni, hogy valóban kémek voltak-e, amint azt a vádirat állítja. A bíróság várhatóan 12 óra 30 perckor hirdeti ki az elsőfokú ítéletét.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.