A költségvetési csalás vádjának lényege, hogy Kovács három olyan gyakornokot foglalkoztatott papíron, akik valójában nem jártak Brüsszelben, csak a jobbikos politikus Beregszászon és Szatmárnémetiben fenntartott irodáiban. A szerződésük viszont Brüsszelhez kötötte volna őket, az utánuk járó pénzt pedig az EU ennek megfelelően kifizette, amivel összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrány érte az uniós költségvetést. Kovács szerint adminisztratív hiba történt, miután elfelejtette bejelölni a gyakornokok beregszászi, illetve szatmárnémeti munkavégzését a velük kötött szerződések formanyomtatványán. Miután a hibára figyelmeztették az unió bürokratái, befizette az EP kasszájába a jogtalanul kiutalt összeget.
A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésznője hét év fegyházat kért KGBélára a bűnössége megállapítása mellett mindkét vádpontban. A védelem teljes körű felmentést kért, mondván: Kovács Béla nem kémkedett, ráadásul a vádbeli időszakban – egy találkozót kivéve, 2014 februárjában – még nem is létezett a Büntető Törvénykönyvben az unió intézményei elleni kémkedés, a költségvetési csalás pedig adminisztratív hiba volt, és nem bűncselekmény.
A védelem szerint a 2014. január 1. utáni találkozó az egyetlen, ami az ügyészség szerint bizonyítja a kémkedést, ám azon a találkozón a vád szerinti orosz hírszerzővel az EU általános helyzetéről, aktualitásokról beszélgettek. Szikinger István ügyvéd perbeszédében hangsúlyozta: a vádbeli állítólagos orosz katonai hírszerzőket senki sem kérdezte az eljárás során, sőt nem is azonosította, így azt sem lehet tudni, hogy valóban kémek voltak-e, amint azt a vádirat állítja. A bíróság várhatóan 12 óra 30 perckor hirdeti ki az elsőfokú ítéletét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!