KGBéla nem büntethető, még ha kém is volna?

Kémkedés hiányában felmentést kért KGBéla védője. Az ügyésznő hét év fegyházat indítványozott.

Az eljárást nyomon követők számára nem volt meglepetés, hogy Szikinger István pénteki perbeszédében Kovács Béla teljes körű felmentését kérte a vádak alól.

Kovács Béla magányos a vádlottak padján Fotó: Mirkó István

Az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel és az EU kárára elkövetett költségvetési csalással vádolt volt jobbikos egykori EP-képviselő, akit pártjában jóakarói elneveztek KGBélának, több mint két éve jár a Budapest Környéki Törvényszékre. A nyílt büntetőeljárás 2014-től folyik ellene, az operatív feldolgozás azonban egyes hírek szerint 2009, mások szerint 2010-től zajlott. A per 2018 nyarán kezdődött. Szerdán az ügyésznő vádbeszédében hét év fegyház kiszabását kérte a volt politikusra, a költésgvetési csalásrészben vádlott három társára pedig felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását.

Szikinger István a perbeszéd elején szégyennek nevezte az egész eljárást, mert szerinte az durván sérti az alapvető jogokat. Leszögezte:

egyfelől nincs bűncselekmény törvény nélkül, másfelől személyre szabott törvénykezésnek nincs helye.

„Kovács Bélát olyannal vádolják, ami nem is volt bűncselekmény az elkövetésekor” – fogta a fejét teátrálisan a védő. A vádiratban olyan időszakról esik szó, amikor még csak törvényi tényállás sem volt hazánkban az EU intézményei elleni kémkedésről. Kovács Béla ügyészség által vizsgált és kifogásolt tevékenységének zöme – egy kivétellel – 2012 és 2014 között olyan időszakban zajlott, amikor még a vádban részletezett cselekmény nem volt bűncselekmény, azt semmi sem tiltotta. Szikinger többször hangsúlyozta, hogy a vádbeli, az EU intézményei elleni kémkedés bűncselekménye csak 2014. január 1-jétől hatályos, és hogy valójában személyre szóló jogalkotás történt, a parlament megalkotta a lex Kovács Bélát.

A BTK kivesézése után a védő azt fejtegette: szerinte a bizonyítási eljárásban igazolódott, hogy

egyáltalán nem történt kémkedés, védence nem adott át bizalmas, vagy titkos adatokat, információkat az állítólagos orosz hírszerzőknek, amelyek hátrányt okoztak volna az EU-nak; nem követett el semmit.

A diplomatákkal való kapcsolattartás egy EP-képviselő feladatkörébe tartozik, Kovács Béla képviselői munkája nyilvános, ő a védő szerint csak a véleményét mondta el a találkozókon.

Különösen érvényes ez a 2014. január 1-e utáni vádbeli egyetlen találkozóra, ami az ügyészség szerint bizonyítja a kémkedést, holott azon a találkozón a vád szerinti orosz hírszerzővel az EU általános helyzetéről, aktualitásokról beszélgettek. Szikinger István hangsúlyozta: a vádbeli állítólagos orosz katonai hírszerzőket senki sem kérdezte az eljárás során, sőt nem is azonosította, így azt sem lehet tudni, hogy valóban azok-e, akikként említi őket a vádirat.

Az ügyvéd azt is hangsúlyozta: az EP illetékese a büntetőeljárásban nyilatkozva nem kifogásolta Kovács Béla vádbeli tevékenységét. Az EP igazolta, hogy Kovács sem bizalmas, sem titkos adatokhoz nem fért hozzá, nem is törekedett erre, illetve közölték, az EP-képviselő magánemberként is arról beszél bárkivel, még idegen hatalom képviselőivel is, amiről akar, ha az nem tiltott külön a számára. Az EP szerint Kovács nem lépte át ezt a határt.

A védő kiemelte: Kovács Béla az eljárás során mindvégig együttműködő volt, nem találtak nála olyan adatállományt, amely kémtevékenységre utalt volna, és maga kérte, hogy szembesítsék az ügy bizonyos szereplőivel, illetve oldják fel a titkos iratok minősítését, eredménytelenül. Az ügyvéd szerint sem tanúk, sem tárgyi bizonyítékok nem támasztják alá a EU intézményei elleni kémkedés vádját.

A költségvetési csalás vádja alól a védő szintén Kovács Béla felmentését indítványozta. Álláspontja szerint szándékos szabályszegés nem történt, csak adminisztratív hiba, a gyakornokoknak Brüsszelben, illetve Strasbourgban kellett volna ellátniuk feladataikat, de azt zömmel Magyarországon tették. A hibát Kovács elismerte, és a szabályoknak nem megfelelő támogatást visszafizette az EU-nak, szándékosan jogosulatlan támogatásban azonban senkit nem akart részesíteni.

A jövő hétre kitűzött tárgyaláson folytatódnak a védőbeszédek, majd a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán, azután következhet az elsőfokú ítélet kihirdetése. Az már most borítékolható, hogy az eljárás nem ér véget, fellebbezések várhatók, bármi is legyen az ítélet.

Isztosina három férje

Az Indexnek – még 2014-ben – a nevelőapa Kovács Béla és orosz felesége, Szvetlana Isztosina KGB-kapcsolatairól beszélt, ezt állítólag a tokiói nagykövetség elhárító tisztjétől tudta meg, és tanúként vélhetően ezt mondhatta el a nyomozó ügyészeknek is. Megkérdezni már nem tudjuk, mert 2016-ban meghalt. A nevelőszülők diplomáciai kiküldetésben Japánban szolgáltak, ahol aztán Kovács Béla – aki a híres, egyesek szerint „kémképző” Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) diplomázott – összeházasodott az orosz Szvetlana Isztosinával. Kovács előbb azt mondta, 1979-ben ismerte meg Szvetlanát, aki szovjet állampolgárként a japán közszolgálati televízió egyik orosz ajkúaknak szóló adásának műsorvezetője volt. Később arról beszélt: a Feliksz Dzserzsinszkij (a KGB-jogelőd Cseka alapítója) nevű hajón Japán felé tartva ismerkedtek meg és melegedtek össze Szvetlanával. Japánban aztán Kovács megismerte a volt – japán – férjet is. A házasságkötésük és a magyarországi politikusi pálya kezdete között azonban van egy sötét folt. Az Index szerint Isztosina névházasságot kötött egy osztrák betörővel – aki egyébként időközben szintén elhunyt –, és így került az unió területére. Ám hogy pontosan mi is történt, nem tudjuk. Kovács mindenesetre tagadja, hogy akár a felesége, akár ő kapcsolatban állt volna a KGB-vel. A vád szerint Kovács a GRU – katonai hírszerzés – tagja, ám ezt nem bizonyította semmi az eljárás során, és Kovács ezt is tagadja.