„Nem akartam megölni az osztályfőnöknőt”

Tagadta a késelő győri diák, hogy kitervelte, megöli az osztályfőnöknőjét, mert csak hármas adott.

Győr, 2020. szeptember 7. H. A. Cs. az ellene előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt indult büntetőper előkészítő ülésén a Győri Törvényszéken 2020. szeptember 7-én. A fiú tavaly decemberben egy tanórán megkéselte a neki matematikát és fizikát tanító osztályfőnökét a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma Szakközépiskolájában és Kollégiumában. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba Forrás: MTI

Az 51 éves tanárnő életveszélyes állapotba került, légmell és vérmell alakult ki nála, bal tüdeje összeesett, több végtagja is megsérült.

A vádirat szerint a fiú értelmi képessége az átlagot meghaladja, személyiségében, elmeállapotában nem volt tapasztalható olyan torzulás, amely indokolhatta volna cselekményét és akadályozhatta volna tette következményeinek felismerését. Ugyanakkor erőteljesen szorongó, a késztetéseit elfojtja, ami agresszív cselekedetekben jelenhet meg.

Az ügyész hozzátette, hogy a történteket az iskola folyosóján lévő kamera rögzítette, mert nyitva volt az osztályterem ajtaja.

A vádlott és védője taktikája jól érzékelhetően kirajzolódott már az előkészítő ülés előtt, hiszen a védelem indítványára a hatóságtól független gyermekpszichológusokból álló csapat még nyomozati szakban megvizsgálta H. Andrást, és más végkövetkeztésre jutottak, mint a hivatalos szakértői vizsgálat.

Eszerint H. András tudata nem fogta át, hogy mit cselekszik, a folyamatos stresszelése miatti cukorszintlezuhanás pedig csak „homályosított” a tudatán, ugyanakkor autista vonásai is vannak a vádlottnak.

A védelem egyértelműen azt akarja bizonyítani, amit a vádlott is állított az előkészítő ülésen, hogy nem tervelte ki előre a cselekményt, nem akarta megölni a tanárnőt, és tudata nem fogta át, mit tesz éppen.

A Kúria 2013-ban hozott jogegységi határozatában szerepel: „Emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az életveszélyt okozó testi sértésnél a szándék kiterjedhet az eredményre, de lehetséges e vonatkozásban a gondatlanság is, a halált okozó testi sértés esetén viszont az eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn. Ez utóbbi bűncselekmény kapcsán az elkövető tudatában – a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt – fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában. Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázásánál, így annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre vagy testi sértésre, illetőleg egészségsértésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és ennélfogva megismerhető tények elemzésének van jelentősége.”

H. András és védője egyértelműen ennek a jogegységi határozatnak a szellemében cselekszik.