Nem igazolódtak be az ellenzéki várakozások

A koronavírus-járvány kezelése során a kormány sikeresen, higgadtan és megfontoltan cselekszik, míg az ellenzék a járvány első hulláma óta minden fronton támadja a kormányzati intézkedéseket – véli Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldali politikusok továbbra sem veszik észre, hogy a nemzet érdekeivel szembeszegülő magatartás következtében jelentősen csökkent a támogatottságuk az elmúlt hónapokban, és ha a második hullám során is így folytatják, akkor még tovább romolhat a társadalmi megítélésük.

2020. 09. 27. 6:52
miniszterelnök
Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A járványügyi intézkedésekhez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi lépéseiről is számtalan álhírt terjesztenek a baloldali politikusok, ráadásul azt sem titkolják, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásaitól várják a kormány támogatottságának csökkenését, valamint saját pártjaik erősödését – hívja fel a figyelmet lapunknak készített elemzésében Deák Dániel. Mint írja,

a legfrissebb munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok alapján egyáltalán nem igazolódtak be az ellenzéki politikusok várakozásai.

A 2020. május–júliusi időszakban a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt Magyarországon, ami lényegesen alacsonyabb az uniós átlagnál: az Európai Unió összes tagországában az Eurostat tájékoztatása szerint 7,2 százalékra nőtt a járvány miatt a regisztrált munkanélküliek aránya. Az elemző rámutat: a legrosszabb helyzet a baloldal vezette európai országokban van, így például Spanyolországban, ahol a munkanélküliek aránya elérte a 15,8 százalékot, míg a második legmagasabb munkanélküliségi rátát a szintén baloldali vezetésű Olaszországban mérték, 9,7 százalékkal.

Az elemző szerint nemcsak az európai színtéren szerepeltek le a baloldali politikusok válságkezelésből: a 2008-as gazdasági válság során a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok a hibás döntéseikkel, sorozatos megszorításaikkal – például fizetéselvonások, nyugdíjcsökkentés, adóemelések – csak tovább mélyítettek az akkori válság negatív hatásain. Deák Dániel szerint jól mutatja az akkori helyzet súlyosságát, hogy a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem nyolc, 2010-ben pedig már jóval tíz százalék fölé nőtt a munkájukat elvesztők aránya.

A mostani helyzetben munkaerőpiaci összeomlást vizionáló baloldal kormányzása idején tehát az álláskeresők aránya rendkívül magas volt

– emlékeztet az elemző.

A 2010-es kormányváltás után olyan gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre Magyarország, amelynek köszönhetően jelentősen bővült hazánk mozgástere, ezért lényegesen jobb állapotban érte a mostani válság – világít rá Deák Dániel. Ennek eredményeként megszorítások helyett gazdaságélénkítéssel tudott reagálni az ország a járvány gazdasági hatásaira, ráadásul

az Orbán-kormány még a mostani válságos időszakban is megvédi a nemzeti vagyont, nem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek felvásárolják a magyar cégeket.

Az elemző szerint szintén alaptalanok az ellenzék azon támadásai, miszerint a kormány lehetetlen helyzetbe hozná az önkormányzatokat. 2010 után elengedték az önkormányzatok adósságait, az elmúlt tíz év gazdasági növekedésének köszönhetően az adóbevételek is jelentősen nőttek, a jobboldali városvezetések pedig komoly tartalékokat képeztek. Így van ez Budapest esetében is, ahol a balliberális városvezetés a jelentős tartalékok ellenére sem hajlandó segíteni a bajba került fővárosi vállalkozásoknak – mutat rá Deák Dániel. A baloldal tudatosan terjeszti az álhíreket, Márki-Zay Péter tavasszal például azt nyilatkozta, hogy a kormány döntései miatt július végére csődbe kerülhet Hódmezővásárhely, azonban még szeptember közepén is működik a város.

Elmondható, hogy a baloldali vezetésű európai országok többségében lényegesen rosszabb a helyzet, mint Magyarországon

– összegez Deák Dániel –, ráadásul a kormány intézkedéseit most támadó baloldali politikusok kormányzása idején hazánk Európa szégyenpadjára került, és a 2008-as gazdasági válságot követően Magyarország lényegében csődközeli állapotba sodródott.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.