A Márianosztrai Fegyház és Börtön alaptevékenysége a felnőtt korú férfi elítéltek vonatkozásában ellátja főként a fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésének végrehajtásával járó feladatokat. Befogadóképessége 505 fő.
Az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézmény épületét 1352-ben Nagy Lajos király a magyar alapítású Pálos Rend kolostorának építtette. Az 1848–1849-es szabadságharc leverése után Magyarországon az osztrák büntetőjog lépett hatályba, ennek következtében az akkor már üresen álló kolostorépület 1858-tól fegyintézetnek adott helyet. Kezdetben női fogvatartottak kerültek ide, fogvatartásukról, ellátásukról a Vincés nővérek gondoskodtak. 1949 májusában a nővéreket menesztették, a nők helyére férfi fogvatartottak kerültek. Az 1950-es években Márianosztrán főként politikai elítéltek töltötték büntetésüket. Az 1970-es évek végétől az intézetet látványosan fejlesztették, üzemcsarnok, kazánház épült, víz- és csatornahálózat létesült, az épületeket központi fűtéssel látták el, új fogvatartotti munkahelyek alakultak.
A fogvatartottakat többségében ma az állami tulajdonú Nostra Kft. foglalkoztatja. Az itt gyártott termékek (például különféle fa-, és papíráruk) megrendelésre készülnek. Az elítéltek egy része költségvetési formában az intézet ellátását, karbantartását, üzemeltetését szolgáló munkákban vesz részt. Külső partner bevonásával a fogvatartottak oktatására, szakmai képzésére is lehetőség van. A Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét a büntetés-végrehajtási intézet egyedülálló múzeumi tárlatán lehet megtekinteni.