Gerald Knausszal, a Soros György által is támogatott European Stability Initiative (ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) elnökével készített interjút a Magyar Narancs, akiről lapunk korábban hatrészes leleplező cikksorozatot közölt azzal kapcsolatban, hogy a migrációs szakember hogyan vezényelte le a Soros-hálózat hazánk elleni lejáratókampányát az elmúlt mintegy fél év során.
Figyelemre méltó, hogy bár cikksorozatunk első része több mint két hete, szeptember 7-én jelent meg, a liberális hetilap arra hivatkozva nem reagált a Magyar Nemzet által feltártakra, hogy még azok közlése előtt beszélgettek Knausszal.
Az interjúban az ESI elnöke egyebek mellett azt fejtegette, hogy szerinte Magyarország aránytalanul sok uniós támogatást kap. Bár azt is elismerte, hogy a kohéziós támogatásokkal az is jól jár, aki adja azokat, nem csupán az, aki kapja (hiszen a nettó befizető tagállamok jóval gazdagabbak a többieknél, és ők az utóbbiak piacainak szabad használata révén könyvelhetnek el busás hasznot), mégis
azt hangsúlyozta, hogy a „jogállamisági kritériumoknak” is meg kell felelniük az EU-s pénzekből részesülő tagállamoknak.
Mint ismert, a jogállamiság címszava alatt az európai és a globális liberális elit egy olyan politikai agendát ért, amelynek része egyebek mellett a tömeges migráció, a multikulturalizmus, valamint a különböző kisebbségek – köztük az LMBTQ-közösség – jogainak a többségi társadalom rovására történő aránytalan kiterjesztése.
A beszélgetés során felvetődött az a liberális oldalon népszerűvé vált elképzelés, hogy az EU-s támogatásokat közvetlenül a Brüsszel által kiválasztott civil és nem kormányzati szervezetekhez juttatnák el.
Ezek többsége egyébként jellemző módon erősen átpolitizáltan működik, a Soros György által finanszírozott NGO-k napi rendszerességgel támadják a nemzeti-konzervatív kabinetet az objektivitást nélkülözve, pusztán világnézeti alapon állva.
Knaus annak lehetőségét is meglebegtette, hogy a Norvég Alapon keresztül küldenék a pénzeket a civil szervezeteknek az EU tagállamai is.
Egy úgynevezett „vészhelyzeti” mechanizmus életbe léptetését is szorgalmazta az osztrák kutató – például az Európai Bíróság többletjogokkal történő felruházásával –, amennyiben Brüsszel úgy látja, hogy a jogállamiságot veszély fenyegeti a tagállamok egyikében. Meglehetősen ironikus, hogy Knaus ezzel az – egyébként feltehetően a nemzeti szuverenitást sértő – szisztémával állt elő, ugyanis például a koronavírus-járvány tavaszi tetőzése idején balliberális szövetségeseivel együtt erősen bírálta, hogy a magyar kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével együtt – átmenetileg – különleges jogrendet vezetett be, amit egyébként számos más állam kormánya is megtett.
Mint cikksorozatunkban beszámoltunk róla, az elmúlt hónapokban
az ESI igazgatója fokozta a hazánk ellen évek óta folytatott információs támadássorozatát,
