Soros embere megint hazánkat bírálta

Gerald Knausszal, a Soros György által is támogatott European Stability Initiative (ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) elnökével készített interjút a Magyar Narancs, akiről lapunk korábban hatrészes leleplező cikksorozatot közölt azzal kapcsolatban, hogy a migrációs szakember hogyan vezényelte le a Soros-hálózat hazánk elleni lejáratókampányát az elmúlt mintegy fél év során.

Figyelemre méltó, hogy bár cikksorozatunk első része több mint két hete, szeptember 7-én jelent meg, a liberális hetilap arra hivatkozva nem reagált a Magyar Nemzet által feltártakra, hogy még azok közlése előtt beszélgettek Knausszal.

Az osztrák férfi nagy mestere a lejáratókampányoknak

Az interjúban az ESI elnöke egyebek mellett azt fejtegette, hogy szerinte Magyarország aránytalanul sok ­uniós támogatást kap. Bár azt is elismerte, hogy a kohéziós támogatásokkal az is jól jár, aki adja azokat, nem csupán az, aki kapja (hiszen a nettó befizető tagállamok jóval gazdagabbak a többieknél, és ők az utóbbiak piacainak szabad használata révén könyvelhetnek el busás hasznot), mégis

azt hangsúlyozta, hogy a „jogállamisági kritériumoknak” is meg kell felelniük az EU-s pénzekből részesülő tagállamoknak.

Mint ismert, a jogállamiság címszava alatt az európai és a globális liberális elit egy olyan politikai agendát ért, amelynek része egyebek mellett a tömeges migráció, a multikulturalizmus, valamint a különböző kisebbségek – köztük az LMBTQ-közösség – jogainak a többségi társadalom rovására történő aránytalan kiterjesztése.

A beszélgetés során felvetődött az a liberális oldalon népszerűvé vált elképzelés, hogy az EU-s támogatásokat közvetlenül a Brüsszel által kiválasztott civil és nem kormányzati szervezetekhez juttatnák el.

Ezek többsége egyébként jellemző módon erősen átpolitizáltan működik, a Soros György által finanszírozott ­NGO-k napi rendszerességgel támadják a nemzeti-konzervatív kabinetet az objektivitást nélkülözve, pusztán világnézeti alapon állva.

Knaus annak lehetőségét is meglebegtette, hogy a Norvég Alapon keresztül küldenék a pénzeket a civil szervezeteknek az EU tagállamai is.

Egy úgynevezett „vészhelyzeti” mechanizmus életbe léptetését is szorgalmazta az osztrák kutató – például az Európai Bíróság többletjogokkal történő felruházásával –, amennyiben Brüsszel úgy látja, hogy a jogállamiságot veszély fenyegeti a tagállamok egyikében. Meglehetősen ironikus, hogy Knaus ezzel az – egyébként feltehetően a nemzeti szuverenitást sértő – szisztémával állt elő, ugyanis például a koronavírus-járvány tavaszi tetőzése idején balliberális szövetségeseivel együtt erősen bírálta, hogy a magyar kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével együtt – átmenetileg – különleges jogrendet vezetett be, amit egyébként számos más állam kormánya is megtett.

Mint cikksorozatunkban beszámoltunk róla, az elmúlt hónapokban

az ESI igazgatója fokozta a hazánk ellen évek óta folytatott információs támadássorozatát,

s egyebek mellett szisztematikusan, rendezői precizitással osztotta meg közösségi oldalán a holland köztévé Magyarországot hamisan vádoló riportját, amely betegek állítólagos ellátatlanságáról szólt. Az anyagban egyébként szerepelt a csalóként lelepleződött álmentő, Németh Athina is.

Knaus öt évig dolgozott Bulgáriában és Boszniában különböző ­NGO-knak, 2007-től a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok ösztöndíjasa is volt.

A milliárdos spekuláns 2004-ben személyesen is fogadta őt,

s arról biztosította, hogy „a Nyílt Társadalom Intézet és az Európai Stabilitási Kezdeményezés közötti nagyon jó együttműködést továbbra is elősegítik, illetve a jövőben ki is terjesztik”.