Számos egészségkárosodás hátterében a légszennyezettség áll

A Nemzeti Népegészségügyi Központ a WHO magyarországi irodájával közösen csatlakozott a Tiszta Levegő Napja alkalmából meghirdetett világnaphoz. Ennek részeként hétfőn tudományos online konferenciát szerveztek, amelyen szakemberek mutatták be a témakörben fontos kutatási eredményeiket.

Évente több mint tízezer honfitársunk hal meg a légszennyezettség következtében Fotó: Bach Máté

Nem véletlenül szentelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külön világnapot ennek a fontos témának, hiszen az iparosodás és a klímaváltozás révén számos olyan tényező van, amely befolyásolja a levegő tisztaságát – kezdte köszöntőjét az országos tiszti főorvos. Müller Cecília közölte: a koronavírus-járvány első hullámának idején tapasztalható volt, hogy számos helyen, ahol korábban nagyon szennyezett volt, ott most kitisztult a levegő, hiszen a közlekedés és az ipari tevékenység mértéke jelentősen csökkent. – Kevesebb szó esik a beltéri levegőminőségről, pedig az is rendkívül fontos, hiszen az életünk nagy részét beltérben töltjük – hangsúlyozta Müller Cecília, hozzátéve: a lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell a levegőszennyezettség káros egészségügyi hatásairól, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csatlakozott olyan kormányzati kezdeményezésekhez, mint például a Fűts okosan! kampány.

Környezet és egészség

Az elmúlt évtizedekben nagymértékű emelkedés történt a születéskor várható élettartamban, viszont még mindig jelentős a környezeti ártalmak miatti betegségek aránya, ami hazánkban mintegy 20 százalékra tehető. A 0-18 éves korcsoportban pedig a megbetegedések egyharmada ilyen okokra vezethető vissza – ismertette az adatokat a Környezet és egészség összefüggésének folyamata Európában című előadásában Pándics Tamás. Az NNK főosztályvezetője beszámolt az ENSZ, a WHO és a magyarországi szervezetek célkitűzéseiről, amelyek mind a tisztább környezet és jobb egészség elvárása mentén fogalmazhatók meg, és dominánsan megjelennek bennük a gyermekek egészségét védő célok, feladatok. – A környezeti tényezők közül a legnagyobb egészségügyi hatása a levegőminőségnek van.

Az NNK a levegőhigiénés-index által tájékoztatja a levegőminőségről a lakosságot, amelyet egészségtanácsokkal is ellátnak – mondta el az ülés levezető elnöke.

Közölte: a további tervek közt szerepel, hogy a környezet-egészségügy tevékenyen hozzájáruljon a lakosság egészségi állapotának javulásához.

Megbecsülhető hatások

Málnási Tibor a WHO AirQ+ elnevezésű, ingyenesen letölthető szoftveréről adott tájékoztatást, amellyel a légszennyezettség egészségkárosító hatásai becsülhetők meg települési szinten.

A biológus jelezte, hogy Budapesten az összhalálozás 7-8 százaléka tulajdonítható a szállópor-szennyezettségnek, ami mintegy 1600 esetet jelent évente.

Debrecenben ugyanez az adat egytizede a fővárosénak. Málnási Tibor elmondta, hogy elvégeztek egy országos szintű hatásbecslést, ami azt mutatja, hogy Budapesten és az agglomerációban, illetve Borsod megyében a legmagasabb a légszennyezettség. Hozzátette, ha a szállópor mértékét a WHO ajánlásának megfelelően sikerülne csökkenteni, akkor ötezer, ha pedig az európai minimumra lehetne mérsékelni, akkor tízezer halálozást lehetne megelőzni évente.

Fontos a szellőztetés

– Időnk 80-90 százalékát beltéri környezetben töltjük el, ahol bizonyos légszennyezők koncentrációja számos esetben magasabb, mint kültéren – mondta el Kakucs Réka. Hozzáfűzte, a beltéri levegő minőségét markánsan meghatározza a kültéri, de vannak beltéri szennyezőforrások is. Kiemelte a szellőztetés fontosságát, majd közölte, hogy egyre többen használnak klimatizáló berendezést, amely egyrészt növeli az energiafogyasztást, másrészt csökkenti a természetes levegőcserét, így megnő a helyiség széndioxid-szintje.

A szakember azt ajánlja a légkondicionálót használóknak, hogy naponta legalább háromszor szellőztessenek, éjszakára pedig inkább az ablakot hagyják nyitva.

A konyhákban légelszívó berendezések használatát, illetve a sütők gyakori takarítását tanácsolja. A mostanában egyre gyakoribb, úgynevezett passzívházak gyakorlatilag hermetikusan le vannak szigetelve, ezért ezekben is nagyon fontos a mechanikus szellőztetés, és hogy legyenek rajta nyitható ablakok is. Kakucs Réka figyelmeztetett arra is, hogy az iskolák felújított osztálytermeiben is sok veszélyes anyag fordulhat elő, ezért az ilyen munkálatokat kizárólag a nyári szünetben, alapos szellőztetés mellett végezzék. A szakember úgy véli, az óvodai sószobákban is felszaporodhatnak a vírusok, baktériumok, valamint a szén-monoxid. Kiemelte, a légtisztítók használata csak indokolt esetekben szükséges, és lehetőleg azok legyenek elektrosztatikus vagy hepaszűrősek.

Nemzetközi pollenmonitorozás

Magyar Donát az R-PAS nemzetközi parlagfűpollen-riasztási rendszerrel kapcsolatban kijelentette: a pollenmonitorozásra azért van szükség, hogy megelőzhetők legyenek a tünetek, hiszen a túlérzékenységi reakciókat legfőképpen az allergének időben vagy térben történő elkerülésével lehetséges megakadályozni. – Ebben segít a naponta frissülő pollen-előrejelzés, amire rendkívül nagy lakossági igény mutatkozik. 1992 óta végzünk pollenmonitorozást, a korábbi évek adatait összesítve készült el a pollennaptár – hangsúlyozta az aerobiológus, aki elmondta, azt tapasztalják, hogy évről évre új, invaziv hibridfajok is felbukkannak, amelyek nem nálunk keletkező pollenfelhőkkel érkeznek hazánkba.

Hozzátette: a pollen-előrejelzés során főként a parlagfűre koncentrálnak, amelyre a legtöbb allergiás ember érzékeny, és amely mintegy 150 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak évente.

– A parlagfű-fertőzöttség Magyarországon a legmagasabb, ám ez egy összeurópai probléma, mivel a pollenjét nem érdeklik az országhatárok. Ezért fontos, hogy nemzetközi szintű legyen a fellépés ellene, a régió államainak össze kell fogniuk – jelentette ki Magyar Donát, majd terveik közt említette, hogy a jövőben más pollenekre is kiterjesztik a térképes előjelző rendszert.

Ég az erdő és a lom

A konferencián szó volt a légszennyezés és illegális hulladékégetés kapcsolatáról is, amelyről Hofer Ádám beszélt. Elmondta, hogy jelenleg is kiterjedt erdőtüzek vannak világszerte, ami által jelentős mennyiségű szállópor és más káros anyag kerül a levegőbe. Az előadó kitért a nyílttéri kommunális hulladékégetésre is, amely Kínában például szervezetten, a hulladéklerakókon folyik, és a szemét 38 százalékát így semmisítik meg. Az EU-ban, így hazánkban is ezen a téren lényeges javulás tapasztalható,

Magyarországon inkább a nem megfelelő minőségű tüzelőanyag égetése jelent problémát. Ilyen például a kezelt fa, a műanyaghulladék, a kartonpapír vagy a textília, amelynek elégetésével nagy mennyiségű mérgező gáz szabadul fel, szennyezve ezzel a levegőt.

– Ezeket valójában csak veszélyeshulladék-égetőkben lenne szabad eltüzelni – húzta alá a szakember.

Az online konferencia előadói közt volt még Dorota Jarosińska, a WHO bonni irodájának programmenedzsere, Páldy Anna, aki a levegőszennyezés egészségkockázatának jelentőségéről és becsléséről értekezett, és Holló Zoltán, aki a levegőhigiénés szakterület kommunikációjáról adott átfogó tájékoztatást.