Számos egészségkárosodás hátterében a légszennyezettség áll

A Nemzeti Népegészségügyi Központ a WHO magyarországi irodájával közösen csatlakozott a Tiszta Levegő Napja alkalmából meghirdetett világnaphoz. Ennek részeként hétfőn tudományos online konferenciát szerveztek, amelyen szakemberek mutatták be a témakörben fontos kutatási eredményeiket.

Évente több mint tízezer honfitársunk hal meg a légszennyezettség következtében Fotó: Bach Máté

Debrecenben ugyanez az adat egytizede a fővárosénak. Málnási Tibor elmondta, hogy elvégeztek egy országos szintű hatásbecslést, ami azt mutatja, hogy Budapesten és az agglomerációban, illetve Borsod megyében a legmagasabb a légszennyezettség. Hozzátette, ha a szállópor mértékét a WHO ajánlásának megfelelően sikerülne csökkenteni, akkor ötezer, ha pedig az európai minimumra lehetne mérsékelni, akkor tízezer halálozást lehetne megelőzni évente.

Fontos a szellőztetés

– Időnk 80-90 százalékát beltéri környezetben töltjük el, ahol bizonyos légszennyezők koncentrációja számos esetben magasabb, mint kültéren – mondta el Kakucs Réka. Hozzáfűzte, a beltéri levegő minőségét markánsan meghatározza a kültéri, de vannak beltéri szennyezőforrások is. Kiemelte a szellőztetés fontosságát, majd közölte, hogy egyre többen használnak klimatizáló berendezést, amely egyrészt növeli az energiafogyasztást, másrészt csökkenti a természetes levegőcserét, így megnő a helyiség széndioxid-szintje.

A szakember azt ajánlja a légkondicionálót használóknak, hogy naponta legalább háromszor szellőztessenek, éjszakára pedig inkább az ablakot hagyják nyitva.

A konyhákban légelszívó berendezések használatát, illetve a sütők gyakori takarítását tanácsolja. A mostanában egyre gyakoribb, úgynevezett passzívházak gyakorlatilag hermetikusan le vannak szigetelve, ezért ezekben is nagyon fontos a mechanikus szellőztetés, és hogy legyenek rajta nyitható ablakok is. Kakucs Réka figyelmeztetett arra is, hogy az iskolák felújított osztálytermeiben is sok veszélyes anyag fordulhat elő, ezért az ilyen munkálatokat kizárólag a nyári szünetben, alapos szellőztetés mellett végezzék. A szakember úgy véli, az óvodai sószobákban is felszaporodhatnak a vírusok, baktériumok, valamint a szén-monoxid. Kiemelte, a légtisztítók használata csak indokolt esetekben szükséges, és lehetőleg azok legyenek elektrosztatikus vagy hepaszűrősek.

Nemzetközi pollenmonitorozás

Magyar Donát az R-PAS nemzetközi parlagfűpollen-riasztási rendszerrel kapcsolatban kijelentette: a pollenmonitorozásra azért van szükség, hogy megelőzhetők legyenek a tünetek, hiszen a túlérzékenységi reakciókat legfőképpen az allergének időben vagy térben történő elkerülésével lehetséges megakadályozni. – Ebben segít a naponta frissülő pollen-előrejelzés, amire rendkívül nagy lakossági igény mutatkozik. 1992 óta végzünk pollenmonitorozást, a korábbi évek adatait összesítve készült el a pollennaptár – hangsúlyozta az aerobiológus, aki elmondta, azt tapasztalják, hogy évről évre új, invaziv hibridfajok is felbukkannak, amelyek nem nálunk keletkező pollenfelhőkkel érkeznek hazánkba.

Hozzátette: a pollen-előrejelzés során főként a parlagfűre koncentrálnak, amelyre a legtöbb allergiás ember érzékeny, és amely mintegy 150 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak évente.

– A parlagfű-fertőzöttség Magyarországon a legmagasabb, ám ez egy összeurópai probléma, mivel a pollenjét nem érdeklik az országhatárok. Ezért fontos, hogy nemzetközi szintű legyen a fellépés ellene, a régió államainak össze kell fogniuk – jelentette ki Magyar Donát, majd terveik közt említette, hogy a jövőben más pollenekre is kiterjesztik a térképes előjelző rendszert.

Ég az erdő és a lom

A konferencián szó volt a légszennyezés és illegális hulladékégetés kapcsolatáról is, amelyről Hofer Ádám beszélt. Elmondta, hogy jelenleg is kiterjedt erdőtüzek vannak világszerte, ami által jelentős mennyiségű szállópor és más káros anyag kerül a levegőbe. Az előadó kitért a nyílttéri kommunális hulladékégetésre is, amely Kínában például szervezetten, a hulladéklerakókon folyik, és a szemét 38 százalékát így semmisítik meg. Az EU-ban, így hazánkban is ezen a téren lényeges javulás tapasztalható,

Magyarországon inkább a nem megfelelő minőségű tüzelőanyag égetése jelent problémát. Ilyen például a kezelt fa, a műanyaghulladék, a kartonpapír vagy a textília, amelynek elégetésével nagy mennyiségű mérgező gáz szabadul fel, szennyezve ezzel a levegőt.

– Ezeket valójában csak veszélyeshulladék-égetőkben lenne szabad eltüzelni – húzta alá a szakember.

Az online konferencia előadói közt volt még Dorota Jarosińska, a WHO bonni irodájának programmenedzsere, Páldy Anna, aki a levegőszennyezés egészségkockázatának jelentőségéről és becsléséről értekezett, és Holló Zoltán, aki a levegőhigiénés szakterület kommunikációjáról adott átfogó tájékoztatást.