Számos kiskaput rejt az új migrációs csomag

A jövőben előfordulhat, hogy azoknak az országoknak, akik nemzeti, ideológiai és társadalompolitikai megfontolásaikra tekintettel egyáltalán nem kívánnak migránsokat befogadni, bizonyos esetekben olyan személyeket kellene átvenniük, akik nem is jogosultak az Európai Unió területén tartózkodni – derült ki az Alapjogokért Központ új migrációs csomagról szóló, csütörtöki sajtótájékoztatóján. Elhangzott, a bizottság újfent a szétosztás logikáját helyezi előtérbe a schengeni térség működőképessége és az uniós polgárok szabadságainak biztosítása helyett.

Budapest, 2015. július 2. A Facebookon szerveződött civil csoport egyik tagja információkat ad migránsoknak a budapesti Keleti pályaudvar előtt 2015. július 2-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI

Az Európai Bizottság szeptember 23-án mutatta be az új migrációs csomagját. A csomag öt év után végre nagyobb hangsúlyt helyez a külső határok védelmére és a származási és tranzitországokkal való együttműködésre. Hivatalosan megszűnik a kötelező befogadás intézménye, a tagállamok dönthetnek, hogy válsághelyzet esetén a bajba jutott tagállamtól befogadnak-e menekülteket vagy vállalják, hogy az ott tartózkodó illegális migránsokat visszaküldik a származási országukba. Ez azonban számos buktatót tartalmaz, ugyanis

kialakulhat az a helyzet, hogy amennyiben nem sikerül adott időn belül visszaküldeni a kiutasítandó migránst, a tagállamoknak végül olyan személyeket kellene átvenniük, akik nem is jogosultak az Európai Unió területén tartózkodni.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta: nem lehet anélkül értelmezni a jelenlegi hogy visszamennénk 2015-ig. – Amikor elindult az új típusú migrációs nyomás, tanácstalanul állt az Európai Unió a probléma előtt. Kevés ország helyezkedett határozott álláspontra, köztük Magyarország is, ennek ellenére az EU politikai vezetése valódi problémamegoldás helyett Magyarországot és később a visegrádi országokat próbálta szégyenpadra ültetni, mondván, hogy Magyarország nem akarja kivenni részét a helyzet megoldásából – fejtette ki Kovács István. Úgy néz ki, az Európai Bizottság új alapot kíván teremteni, hiszen Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke hangsúlyozta, a határvédelem kiemelt szerepet fog kapni, illetve a problémákat megpróbálják a kibocsátó országokban kezelni.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az elnök asszony beszédében hangsúlyozta: a csomag célja egyrészt a tagállamok 2015 óta egymás között megbomlott viszonyának a rendezése, másrészt az európai polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának visszaállítása azt illetően, hogy a migrációt kezelni képesek – erről már Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője beszélt. Ursula von der Leyen megoldásként továbbra is a tagállamok közös felelősségét és a közös szolidaritást látja. Kovács Attila szerint az, hogy a bizottság álláspontja a migráció kérdésében továbbra sem változott, egyértelmű, hiszen

a csomag bemutatásakor többször is elhangzott az a mondat, hogy „a migrációra szükség van”.

Kurucz Orsolya a csomag konkrétumait ismertetve úgy fogalmazott: az ördög a részletekben rejlik. – Hiába nincs többé kötelező szétosztás, kötelező felelősségvállalás van, ami ez esetben tulajdonképpen ugyanazt jelenti – mondta el a projektvezető-helyettes, hozzátéve:

az új rendszer ismét arra épít, hogy az Európai Unió külső határaihoz érkező illegális migránsok a szigorú átvizsgálás ellenére se legyenek akadályozva abban, hogy az EU területére lépjenek.

Kovács István a sajtótájékoztató összegzéseként elmondta, a bizottság új javaslata nemcsak ellentétes a magyar állásponttal, de félő, hogy a bevezetni kívánt rendszer nem lesz hatékony, tekintettel arra, hogy az elmúlt években az illegális migránsok kétharmadát nem sikerült visszaküldeni a származási országokba. Ezért is volt a magyar kormány álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy külső, az EU területén kívül lévő hotspotokat kell telepíteni a probléma megoldása érdekében.