időjárás 27°C Mihály 2023. szeptember 29.
logo

Több millió forint is lehet egy nyomravezetői díj

Végh Attila
2020.09.24. 17:00

A rendőrség csak végső esetben nyúlhat a nyomravezetői díj lehetőségéhez egy holtpontra jutott eljárásban. Az informátort a titokvédelmi törvény védi, a neve hozzájárulás nélkül nem hozható nyilvánosságra.

A mai napon hatályban levő legmagasabb nyomravezetői díj Magyarországon tízmillió forint, amelyet egy tizenöt évvel ezelőtti alföldi emberölés ügyében tűzött ki a Készenléti Rendőrég Nemzeti Nyomozó Iroda. A felhívásban a gyilkosságról és az elkövetőről keresnek információkat a rendőrök. Konkrét, ismert bűnöző ellen jelenleg több, milliós nyomravezetői díj is érvényben van, de ennyit ér a pécsi bankrabló neve is. Az utóbbi két évben közzétett nyomravezetői díjak átlagosan 200-500 ezer forint közöttiek,nyomravezetői díj jár egy tótkomlósi halott csecsemő ügyének kiderítéséért, balesetek tanúinak, cserbenhagyók, fegyveres rablók, valamint szoborrongálók beazonosításáért.

Fotó: Police.hu

A nyomravezetői díjat már az ókori Rómában is használták a rendvédelmi szervek, a modern kriminalisztikában az 1870-es évektől, az Amerikai Egyesült Államok rendőrei tették közismertté. A modern magyar kriminalisztika történetében is több, kiemelt, nagy nyilvánosságot kapott ügyben tűztek már ki különösen nagy összegű nyomravezetői díjakat, így a Fenyő gyilkosságban 1998-ban ötmillió forintot, a 2002-es veszprémi postásgyilkosságban tízmilliót. Az eddigi legnagyobb hazai vérdíjat a móri mészárlás ügyében szabták ki, a 25 millió forintot ki is fizették.

A hatályos törvények – 1994. évi XXXIV. tv. – szerint nyomravezetői díjat az Országos Rendőr-főkapitány, a megyei, városi rendőri szervek parancsnokai adhatnak ki. A rendőri szervek rendelkezésére álló keretösszegről is külön szabály rendelkezik. Egy megyei szintű területi szerv vezetője maximum ötmilliós nyomravezetői díjat tűzhet ki, de a belügyminiszter, illetve az ORFK vezetője külön szabály szerint korlátlanul megemelheti a díj összegét, természetesen igazodva az adott bűnügy nagyságához, társadalomra gyakorolt hatásához, a lakosság közbiztonság érzetének javításához. A hatóságok kérhetnek állampolgári segítséget felderítéshez, azonosításhoz, szökevény felkutatásához, részletek, bizonyítékok megismeréséhez.

A rendőrség minden esetben elemzi a nyomozás helyzetét, mielőtt elrendeli a nyomravezetői díj kitűzését. A díjkitűzésről rendelkező törvény szövege kimondja, csak súlyos bűncselekmények felderítése érdekében élhet a nyomozó hatóság ezzel a lehetőséggel. Molnár Gábor biztonságtechnikai szakértő, magánnyomozó a Magyar Nemzetnek elmondta, nyomravezetői díjat kizárólag olyan információk érdekében lehet kitűzni, melyekkel az eljárás nyomozati szakában a rendőrség nem rendelkezik. A díjkitűzés előtt egy szakmai felügyeleti kontroll dönt erről, kiküszöbölvén azt, hogy egy szakmai hiba, egy észre nem vett információ ügyében kérjen a rendőrség külső segítséget. A díjnak mindig pontosan meghatározott összegnek kell lennie, arányosan igazodva az adott ügy súlyához. Emberölések, rablások, embercsempészet, fogolyszökés, gyermekek sérelmére, nemi erkölcs elleni, bűnszövetségben elkövetett, droggal vagy fegyverrel kapcsolatos bűnesetekben rendelik el a legtöbb díjkitűzést, de a gyakorlat szerint minden, fontosnak tartott, holtpontra jutott ügyben van erre lehetősége az adott rendőri egység vezetőjének.

Ferencz Adrienn büntetőjogász szerint nemcsak azt határozza meg a törvény, hogy milyen információkért fizethet a rendőrség, hanem azt is, kik azok, akik nem tarthatnak igényt a nyomravezetői díjra. Természetesen nem kaphat pénzt az információért a nyomozó hatóság tagja vagy olyan, feljelentési-bejelentési kötelezettséggel bíró személy, aki hivatásánál, foglalkozásánál fogva része az igazságszolgáltatásnak törvényalkotói, végrehajtói szinten. Nem számíthat a díjra az elkövető, ha feladja magát, az nem azonos a jog szerint a nyomravezetéssel. Nem jogosult a díjra az eljárásban szereplő olyan tanú sem, aki a nyomozás korábbi szakaszában elhallgatott vagy megmásított információkat, majd anyagi haszonszerzésből már a valós történésekről tesz vallomást. A jogász hozzátette, a díj csak abban az esetben fizethető ki, ha az információkat a hatóság leellenőrizte, azok valóban olyan, az ügyre, a keresett személye vonatkozó egyedi, tényfeltáró adatot tartalmaztak, ami előrébb vitte az eljárást, bizonyíthatóan meghatározta a gyanúsított személyét. A kifizetések átlagosan egy hónapon belül a nyomravezető által meghatározott módon megtörténnek, névtelenül, a megfelelő adók-járulékok levonásával. A nyomravezető kiléte szolgálati titoknak minősül, azzal kapcsolatban a rendőrség sehol, senkinek nem adhat ki információt.

Évente átlagosan negyven-ötven nyomravezetői díjat tűz ki a rendőrség, a díjak összegének átlaga nem haladja meg a félmillió forintot. A statisztikákat elemezve látható, hogy a nagy bűnügyi leterheltséggel bíró területek, megyék kapitányságai élnek a legtöbbször ezzel a lehetőséggel, a BRFK, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – a kiemelt, régi ügyekkel kapcsolatosan – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság adja ki a legtöbb díjkitűzést; amelyet a rendőrség egyebként indoklás nélkül, bármikor visszavonhat. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy valakinek ki is fizették a felhívásban szereplő összeget, a legtöbb esetben a visszavonás mögött olyan nyomozati munka áll, ami meghatározza az eljárás menetét, okafogyottá téve a külső segítséget.

Móri baki

A 2002-es móri bankrablás ügyében kitűzött, eddig legmagasabb hazai, 25 milliós vérdíjat 2007-ben kifizették K. Attilának, aki védett tanúként is szerepelt az ügyben, más súlyos bűncselekmények ügyében pedig gyanúsítottként szerepelt. A probléma csak az, 2006-ban bebizonyosodott, nem azok voltak az elkövetők, akiket a tanú megnevezett. Az ügyben a valódi előrelépést hozó informátor – Sz. I., egy amatőr régész, aki a Vértes hegységben véletlenül rátalált a Móron és egy veszprémi emberölésnél is használt fegyverekre – a mai napig nem kapta meg még egy részét sem az őt illető, valódi információt tartalmazó adatokért járó összegnek. Mivel a rendőrség az ügyben már kifizette a nyomravezetői díjat, a valós információt hozó férfinak csak a díjat felvevő K. Attilától van lehetősége perelni a téves adatokért kifizetett pénzt. Ez a mai napig nem történt meg.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.