Több millió forint is lehet egy nyomravezetői díj

A rendőrség csak végső esetben nyúlhat a nyomravezetői díj lehetőségéhez egy holtpontra jutott eljárásban. Az informátort a titokvédelmi törvény védi, a neve hozzájárulás nélkül nem hozható nyilvánosságra.

Ferencz Adrienn büntetőjogász szerint nemcsak azt határozza meg a törvény, hogy milyen információkért fizethet a rendőrség, hanem azt is, kik azok, akik nem tarthatnak igényt a nyomravezetői díjra. Természetesen nem kaphat pénzt az információért a nyomozó hatóság tagja vagy olyan, feljelentési-bejelentési kötelezettséggel bíró személy, aki hivatásánál, foglalkozásánál fogva része az igazságszolgáltatásnak törvényalkotói, végrehajtói szinten. Nem számíthat a díjra az elkövető, ha feladja magát, az nem azonos a jog szerint a nyomravezetéssel. Nem jogosult a díjra az eljárásban szereplő olyan tanú sem, aki a nyomozás korábbi szakaszában elhallgatott vagy megmásított információkat, majd anyagi haszonszerzésből már a valós történésekről tesz vallomást. A jogász hozzátette, a díj csak abban az esetben fizethető ki, ha az információkat a hatóság leellenőrizte, azok valóban olyan, az ügyre, a keresett személye vonatkozó egyedi, tényfeltáró adatot tartalmaztak, ami előrébb vitte az eljárást, bizonyíthatóan meghatározta a gyanúsított személyét. A kifizetések átlagosan egy hónapon belül a nyomravezető által meghatározott módon megtörténnek, névtelenül, a megfelelő adók-járulékok levonásával. A nyomravezető kiléte szolgálati titoknak minősül, azzal kapcsolatban a rendőrség sehol, senkinek nem adhat ki információt.

Évente átlagosan negyven-ötven nyomravezetői díjat tűz ki a rendőrség, a díjak összegének átlaga nem haladja meg a félmillió forintot. A statisztikákat elemezve látható, hogy a nagy bűnügyi leterheltséggel bíró területek, megyék kapitányságai élnek a legtöbbször ezzel a lehetőséggel, a BRFK, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – a kiemelt, régi ügyekkel kapcsolatosan – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság adja ki a legtöbb díjkitűzést; amelyet a rendőrség egyebként indoklás nélkül, bármikor visszavonhat. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy valakinek ki is fizették a felhívásban szereplő összeget, a legtöbb esetben a visszavonás mögött olyan nyomozati munka áll, ami meghatározza az eljárás menetét, okafogyottá téve a külső segítséget.

Móri baki

A 2002-es móri bankrablás ügyében kitűzött, eddig legmagasabb hazai, 25 milliós vérdíjat 2007-ben kifizették K. Attilának, aki védett tanúként is szerepelt az ügyben, más súlyos bűncselekmények ügyében pedig gyanúsítottként szerepelt. A probléma csak az, 2006-ban bebizonyosodott, nem azok voltak az elkövetők, akiket a tanú megnevezett. Az ügyben a valódi előrelépést hozó informátor – Sz. I., egy amatőr régész, aki a Vértes hegységben véletlenül rátalált a Móron és egy veszprémi emberölésnél is használt fegyverekre – a mai napig nem kapta meg még egy részét sem az őt illető, valódi információt tartalmazó adatokért járó összegnek. Mivel a rendőrség az ügyben már kifizette a nyomravezetői díjat, a valós információt hozó férfinak csak a díjat felvevő K. Attilától van lehetősége perelni a téves adatokért kifizetett pénzt. Ez a mai napig nem történt meg.