Következő mérkőzések
Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

A Kúria megalakítóját sem támogatná ma az OBT

Nincs ítélkezőbírói gyakorlata, így nem támogatja az Országos Bírói Tanács Varga Zsolt András megválasztását a Kúria elnökévé. A döntés alapján ma Magyarországon a Kúria megalakítója, ifjabb Majláth György sem lehetne a szervezet elnöke.

2020. 10. 15. 7:30
VARGA Zs. András; VARGA Zsolt András
Hiányolják Varga Zsolt András ítélkezési tapasztalatát Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a ­Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelő­zően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott” – indokolta az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy

leszavazta Varga Zsolt András jelölését a Kúria elnöki tisztségére.

Hozzátették: „Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegységről, a bírósági szervezet tekintélyéről, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott.”

Hiányolják Varga Zsolt András ítélkezési tapasztalatát

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ismert, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága korábban támogatta Varga Zsolt Andrást. A bizottság előtt az ítélkezési tapasztalatát firtató kérdésre a volt alkotmánybíró elmondta: az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez, ő maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, ebből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt. A Kúria új elnökéről az Országgyűlés dönt.

Az OBT döntése értelmében egyébként ma a Kúria megálmodója, megalakítója és első elnöke, ifjabb Majláth György sem lehetne a szervezet vezetője.

Annak ellenére sem, hogy bírói körökben ifjabb Majláth a szakmai csúcs, a rendszeres hivatkozási alap, a bírói hivatás megtestesítője, holott egy pillanatig sem volt ítélkezőbíró. Ifjabb Majláth megyei aljegyző, főjegyző, a diétán vármegyei követ, másodalispán volt az 1800-as évek első felében. Ezután Baranya vármegye császári-királyi biztosává, később tárnokmesterré és a Helytartótanács vezetőjévé nevezték ki, így a magyar közigazgatás feje lett. 1865-ben Ferenc József kancellárrá nevezte ki, fontos szerepet játszott a kiegyezés létrejöttében. 1867 márciusában kinevezték a főrendiház elnökévé és országbíróvá. 1868-ig a Kúria a Hétszemélyes Táblából és a személynök vezette Királyi Táblából állt. Ezután, egészen 1882-ig a Kúria két osztályból állt. Az egyik volt a Semmítőszék, amely a felterjesztett ügyek alakiságát vizsgálta, a másik pedig a Legfőbb Ítélőszék, amely a fellebbviteli eljárás során érdemi elbírálásra kerülő kérelmekről döntött. A király ifjabb Majláth Györgynek, a Semmítőszék élére újonnan kinevezett elnöknek adott megbízást a Kúria átalakításának végrehajtására, így őt tekintik a Kúria létrehozójának.

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.