A magyarok többsége szerint nem való az óvodákba az LMBTQ-érzékenyítés

Az elmúlt időszakban nagy vihart kavart a hazai közbeszédben a Meseország mindenkié című kiadvány, amely hagyományos magyar népmesék átírt változatait mutatja be, egyebek mellett az LMBTQ-, transznemű életformához kötődő szemszögből. A Századvég megvizsgálta a magyar emberek véleményét a szóban forgó kötetről, valamint a kiskorú gyermekeket érintő – a szexuális irányultsághoz és nemi identitáshoz kötődő kisebbségekkel kapcsolatos – felvilágosító tevékenységről.

20200520 Salgótarján Épülő bölcsődék (illusztrációs fotók) Nógrád megyében közel ötven település tudott pályázati segítséggel bölcsődei férőhelyeket kialakítani, minibölcsődéket építeni. Fotó: Hegedűs Márk HM Nógrád Megyei Hírlap Fotó: Hegedűs Márk

A megkérdezettek 15 százaléka az említett életformát sehol, semmilyen körülmények között sem tartja elfogadhatónak. Ezek alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom többsége elfogadó, toleranciára törekvő az LMBTQ-életformát követőkkel szemben.

A kisgyermekek érzékenyítése elfogadhatatlan

A Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent, a különböző kisebbségi, szexuális és nemi orientációjú csoportokhoz tartozó szereplőket ábrázoló mesekönyvről a megkérdezettek közel kétharmada, vagyis 64 százaléka hallott, míg a 35 százalékuk nem értesült a kötet kiadásáról. Fontos kiemelni, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban – a gyermekek fejlődésének zavartalan biztosítását szem előtt tartva – a heteroszexuális irányultságú felvilágosítás sem kezdődik meg, valamint bizonyos médiatartalmak korhatáros besorolása is a kisgyermekek védelmét szolgálja – emeli ki az elemzés. Ennek fényében célszerű értelmezni, hogy

a válaszadók 82 százaléka elutasítja, hogy az óvodások és kisiskolások az LMBTQ- vagy transznemű életformát követő főszereplőket felvonultató mesékkel ismerkedjenek,

és mindössze a 15 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt.

Ezzel párhuzamosan

a megkérdezettek 81 százaléka gondolja úgy, hogy az említett életkorban nem elfogadható az LMBTQ- vagy transzérzékenyítés megkezdése,

míg a 17 százalékuk szerint minél fiatalabb életkorban el kell kezdeni a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos érzékenyítést.

Kutatásának eredményeit összegezve a Századvég kijelenti, hogy a magyarok döntő többsége szerint – a gyermekek háborítatlan személyiségfejlődésének elősegítése érdekében –

az óvodákban és általános iskolákban nincs helye az LMBTQ- és transznemű életvitelt bemutató érzékenyítő kiadványoknak,

illetve olyan tevékenységeknek, amelyek a kisgyermekek szexuális orientációval és identitással kapcsolatos nézeteinek formálására irányulnak – zárul az elemzés.