A magyarok többsége szerint nem való az óvodákba az LMBTQ-érzékenyítés

Az elmúlt időszakban nagy vihart kavart a hazai közbeszédben a Meseország mindenkié című kiadvány, amely hagyományos magyar népmesék átírt változatait mutatja be, egyebek mellett az LMBTQ-, transznemű életformához kötődő szemszögből. A Századvég megvizsgálta a magyar emberek véleményét a szóban forgó kötetről, valamint a kiskorú gyermekeket érintő – a szexuális irányultsághoz és nemi identitáshoz kötődő kisebbségekkel kapcsolatos – felvilágosító tevékenységről.

20200520 Salgótarján Épülő bölcsődék (illusztrációs fotók) Nógrád megyében közel ötven település tudott pályázati segítséggel bölcsődei férőhelyeket kialakítani, minibölcsődéket építeni. Fotó: Hegedűs Márk HM Nógrád Megyei Hírlap Fotó: Hegedűs Márk

A megkérdezettek 91 százaléka aggasztónak ítéli a jelenséget, hogy a kisgyermekek a médiában, valamint az online felületeken jelenleg is túl sok, az életkoruknak, érettségüknek nem megfelelő tartalommal találkozhatnak, ezzel szemben mindössze hét százalék véli úgy, hogy ez nem jelent problémát – derül ki a Századvég elemzéséből.

Mint írják, Magyarország 2010 óta kiemelt figyelmet fordít a családok érdekeinek érvényesítésére, gyarapodásuk elősegítésére, továbbá a gyermekvállalás ösztönzésére. A kutatás szerint

a válaszadók 95 százaléka úgy gondolja, hogy jelenleg hazánkban elengedhetetlen a családi értékek védelme, és mindössze öt százalék helyezkedett eltérő álláspontra.

Ezen felül a Századvég által megkérdezettek több mint háromnegyede, vagyis 79 százaléka foglalt állást a hagyományos családmodell és az ehhez fűződő értékek megőrzése mellett, míg a 17 százalékuk szerint túl kellene lépnünk ezeken, az együttélés alternatív formái felé.

A felmérés kitért a gyermekek apához és anyához való jogának lakossági megítélésre is. A válaszadók 69 százaléka helyesli annak kimondását, hogy a gyermekeknek joguk van apához és anyához, ugyanakkor a 25 százalékuk kirekesztőnek tartja ezt a kijelentést a többségitől eltérő életforma szerint élők vonatkozásában.

Magyarország a rendszerváltozás óta valamennyi polgárának garantálja az alkotmányos alapjogok érvényesülését, amely lehetővé teszi a magyarok számára, hogy – a jogszabályi keretek tiszteletben tartásával – saját nézeteiknek és igényeiknek megfelelő életvitelt folytassanak. Ezzel összhangban kijelenthető, hogy a megkérdezettek 63 százaléka, azaz közel kétharmada szerint az LMBTQ- (meleg, leszbikus, transznemű) életformát követők megfelelő szabadsággal rendelkeznek, illetve saját elképzeléseik szerint élhetik életüket hazánkban, ugyanakkor a 25 százalékuk úgy gondolja, hogy a szexuális kisebbségek tagjainak szabadságát tovább kellene növelni. Érdekesség, hogy társadalmi konszenzus látszik kirajzolódni a szexuális orientáció és identitás megítélésében.

A válaszadók kétharmada, 66 százaléka ugyanis úgy véli, hogy az LMBTQ-életvitel magánügy, ezzel szemben a 17 százalékuk szerint közügynek tekinthető, melynek szélesebb körű társadalmi elfogadására kell törekedni.

A megkérdezettek 15 százaléka az említett életformát sehol, semmilyen körülmények között sem tartja elfogadhatónak. Ezek alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom többsége elfogadó, toleranciára törekvő az LMBTQ-életformát követőkkel szemben.

A kisgyermekek érzékenyítése elfogadhatatlan

A Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent, a különböző kisebbségi, szexuális és nemi orientációjú csoportokhoz tartozó szereplőket ábrázoló mesekönyvről a megkérdezettek közel kétharmada, vagyis 64 százaléka hallott, míg a 35 százalékuk nem értesült a kötet kiadásáról. Fontos kiemelni, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban – a gyermekek fejlődésének zavartalan biztosítását szem előtt tartva – a heteroszexuális irányultságú felvilágosítás sem kezdődik meg, valamint bizonyos médiatartalmak korhatáros besorolása is a kisgyermekek védelmét szolgálja – emeli ki az elemzés. Ennek fényében célszerű értelmezni, hogy

a válaszadók 82 százaléka elutasítja, hogy az óvodások és kisiskolások az LMBTQ- vagy transznemű életformát követő főszereplőket felvonultató mesékkel ismerkedjenek,

és mindössze a 15 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt.

Ezzel párhuzamosan

a megkérdezettek 81 százaléka gondolja úgy, hogy az említett életkorban nem elfogadható az LMBTQ- vagy transzérzékenyítés megkezdése,

míg a 17 százalékuk szerint minél fiatalabb életkorban el kell kezdeni a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos érzékenyítést.

Kutatásának eredményeit összegezve a Századvég kijelenti, hogy a magyarok döntő többsége szerint – a gyermekek háborítatlan személyiségfejlődésének elősegítése érdekében –

az óvodákban és általános iskolákban nincs helye az LMBTQ- és transznemű életvitelt bemutató érzékenyítő kiadványoknak,

illetve olyan tevékenységeknek, amelyek a kisgyermekek szexuális orientációval és identitással kapcsolatos nézeteinek formálására irányulnak – zárul az elemzés.