A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) is vallja azt az elvet, hogy a jövő építészete és a modern bűnmegelőzés szorosan összefügg. A városfejlesztéseket ma már sok országban úgy hajtják végre, hogy kriminológusokkal elemzik az épületeket, az utcák szélességét, a beláthatóságot, a térfigyelő rendszerek elhelyezkedési szögeit, a közvilágítást.
Ahogyan azt Hatala József nyugalmazott rendőr altábornagy, az NBT elnöke is vallja, a modern Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia egyik alappillére a településbiztonság. Ez a friss tudományág az építészeti eszközökkel segíthet a bűnmegelőzés témakörében. A magyar városfejlesztések kapcsán is mind jobban előtérbe kerül az a szempont, amely – az európai gyakorlatokból merítve – már a tervezésnél és a kivitelezésnél is olyan megoldásokat részesítenek előnyben, melyek csökkenthetik a bűnözés lehetőségét. Az NBT szerint alapelv, hogy ne legyenek sötét utcaszakaszok, beláthatatlan sarkok, kapualjak, egy játszótérre mindenhonnan rá lehessen látni, az utakon olyan burkolat legyen, ami meggátolja a száguldozást, ne legyenek olyan kiszögelések, amiket nem lát be térfigyelő kamera. Ezen szempontok megvalósulásával nem marad mozgástere a bűnözőknek, akik pedig mégis próbálkoznak, hamar lebuknak. Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat 27 tagja közül már kilenc tagállamban ezt az elvet is kötelező figyelembe venni az építési engedélyeknél.
Eindhoven kamerái
Az NBT szakértői szerint a hollandiai Eindhoven bűnmegelőzési térfigyelő-rendszere az egyik legjobb európai példa. Az ország ötödik legnagyobb települése gyorsan fejlődő város, az innováció és a tudomány központja. 223 ezer lakosán „emberkísérleteket” végeznek, de ez az itt lakókat egyáltalán nem zavarja. Tudják, nem őket figyelik, hanem értük tartják rajta a szemüket az utcákon a bűnmegelőzésért dolgozó mérnökök, rendőrök, városi hivatalnokok.
Az eindhoveni bulinegyedet ma „élő laboratóriumként” említik a településbiztonsági szakemberek. A városban egy bűnmegelőzési alapítvány szenzorai és kamerái fürtökben lógnak az oszlopokon.
