Balliberális sajtóhajsza Balog Zoltán püspökjelölt ellen

Bár korábban nem tanúsítottak érdeklődést a reformátusok tisztújítása iránt a balliberális médiumok, most különös aktivitást mutatnak az egyik püspökjelölt lejáratásában.

Balog Zoltán Forrás: Sebestyén László

Az exminiszter és a teológiai tudor

Balog Zoltán 2010–2012 között társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, 2012-től 2018-ig pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) első számú vezetője volt, alapvetően azonban református lelkész. Összesen három évtizedet szolgált gyülekezetek élén, jelenleg a Hold utcai gyülekezet vezetője. Emellett, bár sosem volt semmilyen párt tagja, 1990-től a Fidesz egyházügyi szaktanácsadója. Ami Balog fő „bűne”, hogy Orbán Viktor régi barátjának számít.

A másik jelölt, Balla Péter egyetemi oktató 2019-ig, egy évtizeden keresztül volt a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. Balla Péter nemzetközi szinten is jegyzett teológiai doktor, neves, evangéliumi szemléletű tudós. Gyülekezetvezetői tapasztalata azonban nincs. Református berkekben ismert körülmény – és ezzel a szóban forgó, Balogot támadó cikkek nem foglalkoznak –, hogy Balla a 2013-ban elhunyt, a balliberális média által életében sokat támadott idősebb Hegedűs Loránt püspök veje.

Id. Hegedűs a református egyház nagy alakja, 1991 és 2002 között volt püspök Dunamelléken, nem titkoltan közel állt politikailag Csurka István íróhoz, az előbb MDF-es, majd MIÉP-es rendszerváltó politikushoz. Balla, akinek nemzeti elkötelezettsége egyértelmű, ugyanakkor megosztó kijelentéseket sosem tett, a jelen püspökválasztási kampányban világosan értésre adta, soha nem fogja megtagadni felesége családját.

Az egyházban, úgy látszik, minden másként van

A két Dunamelléki püspökjelölt kampánya feltűnően békés és testvéri, a választáshoz kapcsolódó egyházi fórumok elején és végén együtt imádkoznak. Olyannyira nem engedték be a negatív kampány szellemiségét, hogy amikor a baloldali sajtó mégis ezzel próbálkozott, a két püspökaspiráns a főgondnok-jelöltekkel együtt közös nyilatkozatban tette helyre a valótlan állításokat, így:

„Visszautasítjuk az egyes sajtótermékekben megjelent lejárató hangvételű írásokat, amelyek illetéktelenül avatkoznak be egyházunk belső életébe. Mindenkit kérünk, hogy ezeknek sem szívében, sem gondolkodásában ne adjon helyet.”

Balog Zoltán Fotó: Sebestyén László

Református belügyekbe avatkozó sajtóhajsza

Ami a balliberális sajtó megnyilvánulásait illeti, a cikkek fő csapásiránya Balog miniszteri tevékenységének kritikája. A baloldali Népszava például azzal támadja, hogy nem teljesítette ígéretét, miszerint a kormány lelkiismerete lesz.

A lap idevágó valótlan állítása például, hogy Balog „szótlan maradt az idegengyűlöletre építő menekültellenes kampányok idején is”. Ha egy pillanatra el is fogadjuk a balliberális oldal azon értelmezési keretét, mely szerint az illegális migráció ellenzése „idegengyűlöletre építő menekültellenes kampány” lenne, a Balog Zoltánnal szemben felhozott kritika egészen biztosan nem állja ki a valóság próbáját.

Az Emmi korabeli minisztere ugyanis többször is nemtetszését fejezte ki a Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját-féle óriásplakátokkal szemben, világossá téve, hogy bár az illegális migráció ártalmas, de a menekültek hozzánk hasonlóan Isten teremtményei.

A hagyományos egyházakat gyakran bíráló orgánumok azon az alapon próbálják hitelteleníteni Balogot mint egyházi embert, hogy politikus és kormánytag is volt. De hasonló célból előrángatják korai házasságának válással végződését is, holott a püspökjelölt három évtizede ugyanabban a házasságában él.

Több írás igaztalanul állítja, hogy a Magyarországi Református Egyház zsinata korábban az ő jelölhetőségéért változtatta meg a választójogi törvényt. Holott az igazság az, hogy a zsinat a családanyai hivatásukat is gyakorló lelkésznőkre kedvezőtlen eddigi szabályozást orvosolta, mert akik gyereket vállaltak és gyesre, gyedre mentek, megszakadt a szolgálatuk.

Fideszbe szédül-e a református egyház?

Az Élet és Irodalom már idézett támadó cikkének címe – Két úr szolgája – átvezet a Balog Zoltán elleni hangulatkeltési próbálkozás tipikus példájához. A cím ugyanis Jézus mondására utal, aki kijelenti, nem lehet egyszerre két urat, Istent meg a mammont (tágabban értelmezve: a Sátánt) is szolgálni. Ez valójában az exminiszter lelkész démonizálása azon az alapon, hogy politikai, kormányzati szerepvállalásai is voltak a Fidesz–KDNP oldalán. Azt sulykolják, csak erős politikai hátszele fog érvényesülni, ha megválasztják, Orbán bábja lesz egyházvezetőként, annál is inkább, mivel kiszolgálta a jelenlegi miniszterelnök, Fidesz-pártelnök „egyáltalán nem keresztényi rendszerét”.

Vajon Balog püspökké választása esetén tényleg összecementálódik a református egyház a Fidesszel, és vele hullik a mélységbe, ha egyszer kormányváltás lesz hazánkban? Emlékezhetünk: a történelmi egyházak ellen gyakran kikelő Medgyessy–Gyurcsány-kormányok regnálásakor Balog Zoltán gyakran hangoztatta: a Fidesz és a KDNP értékalapon tekint stratégiai szövetségesként az egyházakra. Ám most a püspökválasztási kampányban többször világossá tette, hogy megnyilvánulásait

„nem a kormányhoz való közelség vagy attól való távolság fogja meghatározni, hanem a megválasztott testületek álláspontja, mégpedig a Biblia és az egyház hitvallásai alapján”.

Balog miniszterként is szuverén módon, bizonyos fokú lelkészi identitással viselkedett, különvéleményt képviselt, ha lelkiismeretével ellentéteset tapasztalt.

Felekezeti arányok az állami támogatásokban

A sajtótámadásokban olyan sugalmazások is megjelentek, hogy a református egyház túlzottan kedvezményezett lesz a volt Emmi-miniszter püspöksége esetén. Ez könnyen cáfolható. Bár Orbán Viktor miniszterelnök szintén református, és Baloghoz hasonlóan a leköszönő dunamelléki püspökkel is baráti kapcsolatot ápol, az egyházügyekért felelős államtitkárság nyilvánosan hozzáférhető számadatai szerint az elmúlt években – Balog tárcavezetése idején is, azóta is – az állami támogatásokban a felekezeti arányokat mindig tiszteletben tartotta a Fidesz–KDNP-kormány.

Más kérdés, hogy az Orbán-kormányok mindig is sokkal bőkezűbbek voltak a történelmi felekezetekkel. Ennek azonban az az oka, hogy a kommunista rendszerben az egyházaktól elvették a működésükhöz szükséges ingatlanokat, de a cél mindig az egyházi önfenntartás visszaszerzése.

Leszedte a Fideszt az antiklerikalizmusról

De mik lehetnek a Balog Zoltánnal szembeni balliberális sajtóhadjárat okai?

Balog politikusként is a történelmi egyházak, köztük a református egyház talpra állásáért, önfenntartásuk visszaszerzéséért küzdött. 1990-től egyik főszereplőként munkálkodott az akkor még antiklerikális irányultságot mutató ifjú rendszerváltó párt, a Fidesz nemzeti-keresztény fordulatában. Orbánék ennek következtében tudták leváltani 1998-ban Horn Gyulát, majd 2010-ben a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai nevekkel fémjelzett posztkommunista rezsimkísérleteket. S nehogy kifelejtsük: Balog Zoltánnak fontos gyakorlati szerepe volt az egyházi iskolák rendszerének kiépülésében és megvédésében.

Igen, főként az fájhat ellenfeleinek, hogy konzervatív politikusként az egyházak érdekeinek érvényesülését segítette elő.

A teljes cikket elolvashatja a mandiner.hu oldalon.

„Legyetek felkiáltójellé!”

Négyezren vettek részt a hétvégén megrendezett, Szeretethíd elnevezésű, Kárpát-medencei református önkéntes napokon.