Fazekas Géza elmondta, hogy egyfajta kettős mérce jellemzi a hazánkkal való bánásmódot. Mint mondta, az ügyészség rendszeresen igyekszik az OLAF-ügyekről részletes tájékoztatást adni, reagálni az esetleges téves, hibás, torz megnyilvánulásokra, azonban
a kezdetben meglévő értetlenség vagy fogalomzavar helyét egyre inkább a szándékolt csúsztatások veszik át, az OLAF ajánlásai pedig szentírássá változnak.
A magyarországi korrupciós ügyek számát firtató kérdésre a szóvivő kifejtette: bár az elmúlt évben is növekedett a hivatali korrupciós bűncselekmények miatt az ügyészségen folyamatban lévő eljárások száma, csökkent ugyanakkor a regisztrált hivatali korrupciós bűncselekmények száma. – A látszólagos ellentmondás oka, hogy míg az azt megelőző években több nagy, sorozat jellegű korrupciós bűncselekmény ügyében zárta le sikerrel az ügyészség a nyomozást, addig az eredményes felderítéseknek is köszönhetően az elmúlt évben már kevesebb ilyen nagy, sorozat jellegű elkövetés történt – magyarázta Fazekas. Elmondta, sajnos egyes statisztikai részinformációkat több esetben is az ügyészség ellen fordítottak már. A legjellemzőbb és egyben a legdurvább eset 2015-ben, az Átlátszó tálalásában történt: egyes részadatokat hibásan egymás mellé állítva és értelmezve
azt állította a médium, hogy az ügyészség 2006–2010 között lényegesen aktívabb és eredményesebb volt a korrupció elleni tevékenység terén, mint 2010 után.
– Az ügyészség tételesen cáfolta az állításokat, mivel azoknak épp az ellenkezője volt igaz. Mindezek ellenére még a mai napig hivatkozási pont ez az ominózus cikk egyes ellenzéki politikusok és velünk kritikus médiumok számára – zárta le a témát a Legfőbb Ügyészség szóvivője.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!