Már a 2022-es választásra készül a baloldal

Közös programíró bizottság létrehozásáról állapodtak meg a baloldali, ellenzéki pártok vezetői – derül ki az érintettek közleményéből. Információink szerint ugyanakkor a pártelnökök találkozóján a közös miniszterelnök, illetve egyéni jelöltek kiválasztásának menetrendjéről is szó esett, amiről további egyeztetéseket tartanak szükségesnek. Abban viszont tökéletes az egyetértés a baloldalon, hogy kitartanak az antiszemita, rasszista kijelentéseiről elhíresült Bíró ­László mellett.

Bákonyi Ádám
2020. 10. 03. 7:05
A balliberális pártoknak nem jött be az oltásellenes kampány Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Augusztus után csütörtök este újabb megbeszélést tartottak baloldali ellenzéki pártok, azaz a DK, az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum elnökei. „A pártok vezetői megerősítették, hogy a 2022-es választáson az ellenzéki pártok együttműködésére van szükség a NER lebontása érdekében. A pártelnökök megerősítették azt is, hogy közös programot kell az ellenzéknek adnia Magyarországnak. A program összeállítása azonban időigényes feladat, ezért ezt már most megkezdik a pártok: a pártelnökök megalapították a programíró bizottságot, amelynek fő feladata az ellenzéki pártok programjainak összehangolása lesz. A bizottságban a pártok szakpolitikai stábjai együtt fognak dolgozni, számos külső szakértői vélemény bevonására is törekednek majd, valamint korábbi programalkotó kezdeményezések eredményeire is építenek” – írták közös közleményükben az érintettek.

A Magyar Nemzet ellenzéki forrásokból ugyanakkor úgy értesült, hogy a pártelnöki találkozón a közös miniszterelnök, illetve egyéni jelöltek kiválasztásának menetrendjéről is szó esett. Forrásaink elmondása szerint bár abban egyetértés van, hogy a jelölteket előválasztással kell majd kiválasztani, a részletekről egyelőre nem sikerült dűlőre jutni, így a kérdésről további egyeztetéseket tartanak szükségesnek. Abban viszont tökéletes az egyetértés a baloldalon, hogy kitartanak az antiszemita, rasszista kijelentéseiről elhíresült Bíró László mellett. „Az ellenzéki pártok figyelme most elsődlegesen az október 11-i, borsodi időközi választáson van, ahol az utolsó napos mozgósításon és a részvételen múlhat, hogy a közös ellenzéki jelölt, Bíró László győzelmével megfosztható-e a Fidesz a kétharmados többségétől” – olvasható a baloldal közös közleményében.

A kormánnyal szemben álló pártok kórusa a közös listáról és miniszterelnök-jelöltről még nem állapodott meg
Fotó: Teknős Miklós

Mindeközben Gyurcsány Ferenc közösségi oldalán közzétett videójában kampányolt a közös ellenzéki indulás mellett azt állítva, hogy ő már tíz éve ezt sürgeti. A DK elnöke szokásához híven most sem mondott igazat, hiszen éppen a legutóbbi, 2018-as országgyűlési választáson is a közös lista ellen érvelt, így párja önállóan indult a megméretésen. „Nem igaz, hogy a közös lista több szavazatot hoz, mint egy legalább öt százalékot elérő párt külön listája, nem ez a győzelem receptje” – mondta Gyurcsány Ferenc 2017 szep­temberében, a tatabányai lakossági fórumán. A volt miniszterelnök ekkor még azt hangoztatta, hogy azoknak kell valamilyen együttműködést keresni, akiknek nincs meg az öt százalékuk. „A DK-nak nincs ilyen problémája” – jelentette ki fölényesen.

Ugyancsak Gyurcsány Ferencék voltak azok, akik a tavalyi EP-választás előtt elsőként jelentették be, hogy a korábban tervezett közös lista helyett inkább önállóan indulnak. A DK ekkor azzal érvelt, hogy az áprilisi voksolással szemben az EP-választáson egyéni jelöltekre nem lehet szavazni, csupán pártlistákra, külön indulva pedig több mandátum szerezhető, mint közös listán. Gyurcsányék azt is hangoztatták, hogy a tisztán listás választás egyértelmű képet fog adni a pártok támogatottságáról is.

Korábbi nyilatkozataik alapján egyébként mindeddig csak a DK, az MSZP és a Párbeszéd állt ki egyértelműen a közös miniszterelnök-jelölt, a közös lista és a közös egyéni jelöltek mellett. A Jobbik, az LMP és a Momentum viszont még nem döntötte el, hogy egy vagy kettő listával kellene nekivágni a 2022-es választásnak, ennélfogva a közös miniszterelnök-jelölt is kérdéses számukra. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a napokban ráadásul arról beszélt, hogy Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségével nem nyerhet az ellenzék.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.