Nyolcmilliárd az új ösztöndíjakra

A tanévkezdés óta 165 szakképző intézményben és 52 egyetemen, illetve főiskolán jelent meg a koronavírus, a két ágazatban eddig összesen 1430 esetben mutatott pozitív eredményt a PCR-teszt. A gyakorlati oktatás elsősorban az egészségügyi, illetve a turisztikai képzések esetén jelent nagy kihívást a járvány miatt, de összessé­gében hatékony a védekezés. Igaz, előfordulnak olyan esetek, hogy a céges munkakörnyezet helyett iskolán belül kell megoldani a gyakorlatozást – mondta lapunknak Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese. A tárca straté­giai és parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte: nyolcmilliárd forint jut a frissen bevezetett ösztöndíjrendszerre, és szükség esetén tovább is bővíti a keretet a kormány. Beszélt továbbá az iskolaőrségről is, és elárulta, milyen esetben volt szükség testi kényszerre.

Fotó: Bach Máté

– A szakképzésben hogyan szervezik a gyakorlati oktatást? Van olyan ágazat, ahol a járvány miatt halasztani kell a gyakorlatot? Valamennyi partnercég tudja személyesen fogadni a tanulókat?

– Mivel az általánosan érvényes járványügyi, egészségügyi szabályokon túl nincsenek további kötöttségek, a gyakorlati képzések túlnyomó többsége folyamatosan zajlik mind az iskolákban a tanműhelyekben, mind a gazdálkodó szervezeteknél. Természetesen az iskolán kívüli gyakorlatokon a tanulóknak igazodniuk kell a vállalat saját járványügyi protokolljához is. Külön meg kell említeni azonban az egészségügyi képzéseket, ahol a speciális járványügyi intézkedések, például a kórházi lezárások nagy kihívást jelentenek a képzésben. Az ilyen esetekben a szakképző iskolák a tananyag átcsoportosításával, az érintett gyakorlati tanulmányok átütemezésével segítik a tanulókat.

– Biztosan vannak olyan cégek, amelyek esetleg olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nem tudják fogadni gyakorlatra a diákokat. Nem veszítettek el vállalati partnereket a járvány miatt a szakképzésben?

– Mindenki arra törekszik, hogy ne hiúsuljanak meg a gyakorlatok, de mi tagadás, a turizmus-vendéglátásban, a már említett egészségügyben és a sport ágazatában érzékelhető leginkább a koronavírus hatása. Sok problémás helyzet ugyanakkor megoldható egy kis találékonysággal – egyes cégek például online oktatással oldják meg a gondokat, de maguk az iskolák is mindent megtesznek a tanulói­kért, így például amennyiben a duális képzés problémát jelent, az intézményen belül oldják meg a gyakorlati oktatást.

– Az október 1-jétől bevezetett kötelező lázmérés a felsőoktatásra és a szakképzésre is vonatkozik?

– A kormány a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közreműködésével biztosított megfelelő számú lázmérőt – közel hatezer darabot –, a nagyobb létszámú iskolák esetében pedig hőkapukat is a beléptetéshez, de több szakképző intézmény maga is beszerzett felszereléseket a kötelező testhőmérséklet-ellenőrzéshez. Az eddigi tapasztalok alapján zökkenőmentesek a reggeli mérések. Az egyetemek és főiskolák választhattak, hogy lázméréssel vagy kockázatszűrő kérdőív kitöltetésével ellenőrzik a hallgatókat az épületekbe való belépéskor. Aki fennakad a szűrésen, az természetesen nem léphet be a felsőoktatási intézménybe.

– Most debütál az iskolaszerkezet átalakítása a szakképzésben. Mennyire zajlik ez zökkenőmentesen?

– Az átalakulás alapvetően nyáron jelentett többletfeladatokat, amikor szerencsére sokkal enyhébb volt a vírushelyzet. Zavartalanul elindulhatott a félév, az elmúlt egy–másfél hónap tapasztalatai is kedvezők. Lehet, hogy többen kételkedtek abban, hogy ilyenkor ­célszerű-e végrehajtani a tervezett változtatásokat, de a kormány álláspontja mindvégig egyértelmű volt. A magyar fiatalok megérdemlik, hogy korszerű szakképzési rendszerben tanulhassanak. Az oktatók átlagosan közel harmincszázalékos béremelése, a tanulók jelentős ösztöndíjai, az átláthatóbb új struktúra mind segítenek a magyar gazdaság erősebbé és versenyképesebbé tételében – amire pedig pont egy ilyen krízishelyzetben van a legnagyobb szükség.

A miniszterhelyettes szerint az oktatásban is hatékony a járvány elleni védekezés, amihez az kell, hogy mindenki betartsa a szabályokat
Fotó: Bach Máté

– Az új ösztöndíjakhoz mikor jutnak hozzá első ízben a szakképzésben érintett diákok? A juttatási rendszer felmenő rendszerben indul, vagy a felsőbb évfolyamosok is megkapják a pénzt?

– Felmenő rendszerben vezetjük be az új ösztöndíjrendszert, azaz a szakmai tanulmányaikat 2020. szeptember 1-jén megkezdettek kapják először az új juttatásokat. A felsőbb évfolyamosok a korábbi rendszer ösztöndíját kapják, kaphatják, ha teljesítik annak feltételeit. Összesen nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, de ha szükséges, bővíteni is tudjuk a keretet.

– Ez évtől a 8. évfolyamos tanulók pályaorientációs tesztet töltenek ki, amit az ellenzéki sajtó támadott a napokban, azt sugallva, hogy a rendszer szándékosan a szakképzés irányába terelné az általános iskolásokat. Erről mi a véleménye?

– Az lenne a furcsa, ha nem támadták volna. A baloldalra ­ugyanis semmiben sem lehet számítani, a magyar gyerekek, fiatalok boldogulása, sikeressége sem fontos nekik. Az említett teszt megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján, ahol egyértelműen és világosan megjelenik az is, hogy ez nem több, mint egy pályaválasztást támogató mérőeszköz. Kizárólag a kitöltést elvégző tanulók láthatják a saját válaszaikat és azok értékelését. Senkit nem kötelez semmire, nincs szó terelgetésről. Az egy másik kérdés, hogy mindig egyértelművé tettük: a gyerekek későbbi karrierje és a magyar gazdaság szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy visszaállítsuk a szakképzés régi rangját. Ez Magyarország érdeke.

– Sikerült-e mostanra minden szakképző intézménybe iskolaőrt állítani, amelyik igényelte? Szükség volt komolyabb beavatkozásra az őrök részéről?

– A baloldal természetesen ezt az intézkedést is támadta, de mi tudjuk: az iskolákban rendnek kell lennie. Összesen 185 szakképző iskola jelezte, hogy szeretnék, ha iskolaőr segítené a szabályok betartatását az intézményben, és 163 helyre már meg is érkeztek. Eddig 35 iskolában kellett intézkedniük, összesen 64 alkalommal. Alapvetően bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások voltak ezek a beavatkozások, csupán kétszer kellett testi kényszert is alkalmazni. Ebből az egyik esetben egy idegen, zavart nő fenyegette a diákokat, és az iskolaőr helytállásának köszönhetően nem történt nagyobb baj. A visszajelzések jók: a diákok, a tanárok és az iskolaőrök is elégedettek a rendszerrel.

– Mennyien kerültek be az ugyancsak újdonságnak számító Dobbantó programba és az orientációs évfolyamba? Ezek ugyebár olyan tanulókat várnak, akik az általános iskolát sem tudják befejezni, vagy elvégzik ugyan, de nem tudják, hogyan tovább.

– Azt szeretnénk, ha azok a gyerekek, fiatalok is sikeresek lennének, akiknek problémáik vannak a tanulással, ezt a célt szolgálják ezek a speciális programok. Az SNI-s fiatalok ­tanulmányait megkönnyítő Dobbantó programban 32 szakképzési centrum 46 iskolája vesz részt – ez 391 tanuló képzését jelenti. Az orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyamon pedig 173 tanuló kezdte meg tanulmányait idén, 18 szakképzési centrum 22 intézményében.

– A modellváltó egyetemeken zökkenőmentesen indult a tanév? A színművészeti botrányát leszámítva elfogadták az új rendszert az intézmények?

– Természetesen, hiszen a modellváltás egyértelműen az egyetemi polgárság érdekeit szolgálja. Rendben elindult az új tanév, pozitívak az eddigi tapasztalatok, nem érkeztek hozzánk kritikák. Itt persze azt is meg kell jegyezni, hogy az átalakítással önállóbbak lettek az egyes intézmények, szabadabban tudnak működni, gazdálkodni, végezni a feladataikat.