– Természetes, ha az ellenzék kérdéseket tesz fel, tájékozódni akar, ez a feladata. Az sem zavarna, ha viccet csinálna belőlünk. Ha hibázunk, megérdemeljük! A gyűlölködő stílus és az ártó szándék viszont rosszulesik. Sokféle ellenzéki magatartást láttam már az elmúlt tizenöt évben, amióta polgármester vagyok, de ez a mostani mégis döbbenetes számomra. Egyet kiemelnék Kovács pártelnök módszereiből. A Normafa parkoló építésénél megállapodtam a főváros vezetésével, hogy a húsz centinél vastagabb fákat nem vágjuk ki, még ha ez parkolóhelyek elvesztésébe is kerül. Kovács úr közzétett egy fotót, hogy talált egy húsz centinél nagyobb fát, amit kivágattunk. A kollégáim nem voltak restek, megkeresték a közzétett fotón szereplő tönköt és behozták a képviselő-testületi ülésre megmutatni a mellette fekvő levágott tuskót. És jól látszott, hogy az a fa bizony elkorhadt. Nem azért lett kivágva, mert a hegyvidéki önkormányzat zöldirodája irtani akarja a zöldet, hanem azért, mert beteg és veszélyes fa volt. Ott volt a bizonyíték a képviselő úr előtt az asztalon, aki erre nem azt mondta, hogy elnézést, tévedtem, inkább lapított. Hagyta, hogy az ő posztját tovább megosztó momentumosok szégyenkezzenek helyette. Nem kért bocsánatot. Valahogy ezt az apró tényt, helyreigazítást elfelejtette utána feltenni az oldalára. Jó volna, ha legalább itt, a Hegyvidéken lenne egy határ, amit senki nem lép át a politikai haszonszerzés érdekében sem. Eddig voltak ilyen erkölcsi határvonalak. Szükség lenne rá, hogy ismét legyenek közös ügyeink. Egyébként az ideológiai különbségek ellenére a kerületi képviselő-testület ennek a szellemében működött az elmúlt évtizedekben. Azért politizálunk, hogy előremozdítsunk ügyeket, nem pedig azért, hogy igaztalanul, hamisan vádolva ócsároljuk a másikat.