Politikai pálfordulások Gyurcsány vörös vonalán

Botrányos felszólalások, Soros-pártiság. Egykori, korábban ­MDF-es vagy fideszes közéleti szereplők, közgazdászok, tárcavezetők, képviselők vedlettek át balliberálisokká. Zárug Péter Farkas lapunknak elmondta, a Fideszre az jelenthetne majd valódi veszélyt, ha olyan, a jobbközéphez tartozó rendszerkritikusa akad, aki türelmesen építkezik, és nem lépi át a gyurcsányi vörös vonalat.

Budapest, 2008. december 2. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üdvözli Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, amikor a Reformszövetség tagjai a Parlament Nándorfehérvári termében találkoztak a kormányfővel. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A Közgazdászok árulása

Mellár Tamást – aki az MDF, később a Fidesz tagja is volt – 1998-ban nevezték ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökévé, amit 2003-ig vezetett. A ­2010-es parlamenti választásokig nem szívlelte Gyurcsányt, egy HVG-nek adott interjúban például azt állította, a KSH a 2006-os parlamenti választások után cinkosságot vállalt a Gyurcsányék számára kínos adatok meghamisításában. Mellár a Századvég kutatási igazgatója lett 2011-es leváltásáig. Ekkor már teljes kudarcként írta le a gazdaságélénkítéseket, sőt 2014-ben volt munkahelyét „pénzmosodának” nevezte. A Századvég emiatt pert nyert Mellár ellen. Bár 2018-ban független jelöltként indult Baranya megyében, mégis a korábban általa kritizált Gyurcsány támogatását élvezte.

Miután megnyerte a választást, belépett a Párbeszéd frakciójába, holott korábban arról nyilatkozott, nem vállal szerepet egyik politikai pártban sem. Tavaly feljelentette Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, számonkérve rajta a „kutatás és a publikációs aktivitás hiányát”. Pedig a miniszter több tanulmányt és publikációt is írt, utóbbiból közel ötvenet csak az elmúlt négy évben. A koronavírus-válság kezelésekor a HVG-ben is hátba támadta a kormányt. ­Mellárhoz hasonlóan az Antall-kormány egykori ipari és kereskedelmi minisztere, a korábbi jegybankelnök Bod Péter Ákos is nagy vehemenciával támadta 2011-ben a Fidesz gazdaságpolitikáját. 2020 telén „csak egy mutatószámként” definiálta a GDP-t, hogy minden megszólalásában velejéig elutasítsa a kormány gazdaságélénkítési sikerét, és még véletlenül se ismerje be a saját tévedését. Ezek után talán nem meglepő, hogy – akárcsak Jeszenszky és Mellár – Bod Péter Ákos is a sorosista V21 tagja, sőt társelnöke lett.

Az oktatási miniszter új világa

Pálinkás József 1991-ben lépett be az MDF-be, nyolc évvel később pedig a Fidesz tagja lett; 2001 és 2002 között oktatási miniszter volt az első Orbán-kormányban, majd 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökének választották meg. Pálinkás 2014-től a Nemzeti Kutatási-Fejlesztési és Információs Hivatal létrehozásáért felelt kormánybiztosként, hogy öt évvel később balliberálisokhoz méltó módon a Pátria Rádióban hevesen támadja Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, és újabban a 24.hu-n lekommunistázza és rablónak nevezze Orbán Viktort. Jeszenszkyvel és Bod Péter Ákossal is ápolja kapcsolatát, velük alapította meg a Felelős Értelmiség nevű csoportot tavaly júniusban.

A korábbi oktatási miniszter, egyetemi tanár nem olyan rég a félév megkezdését hátráltató Színház- és Filmművészeti Egyetem sztrájkoló hallgatói mellett demonstrált, hogy ismét a kormányt támadhassa. A legfrissebb hírek szerint Pálinkás október ­12-én Új Világ Néppárt néven ellenzéki pártot hozott létre többek közt az egykori SZDSZ-alapító Szent-Iványi Istvánnal, és csatlakozna a Gyurcsány vezette összefogáshoz.

Hadházy, a lejárató

Hadházy Ákos 2006-ban lépett be a Fideszbe, ekkor lett Szekszárd önkormányzati képviselője. A Fidesz kötelékének 2013-ig volt a tagja, amikor hangfelvételekkel járatta le párttársait. Hadházy 2014-ben csatlakozott az LMP-hez, ahonnan 2018-ban társelnökként kilépett. Emlékezetes „bakijai” között tarthatjuk számon a korlátmászós akcióját az MTVA-székházban, valamint trágár szövegének bemutatását, miután megzavarta Orbán Viktor beszédét a Parlamentben.

Legutóbbi botrányára közvetlenül a szerencsi időközi választáson elért Fidesz-győzelem után került sor: ekkor ismerte be közösségi oldalán, hogy elhallgatta Bíró László korrupcióját, állítása szerint csak a baloldali pártelnököket tájékoztatta az ügyről. Nem sokkal később a balliberális pártok közös közleményben tagadták Hadházy állítását, aki bejegyzésében – Márki-Zay Péternek címezve – bizonyítékokkal igazolta azt.