A reformáció emléknapján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther a katolikus egyház megreformálására közzétett vitairatában
elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, továbbá bírálta a bűnök pénzzel való megváltását is.
Tettéért 1520-ban X. Leó pápa kiátkozta és kiközösítette, Luther Márton viszont nyilvánosan égette el a pápai oklevelet, majd kijelentette, hogy szakít a katolikus egyházzal.
A szerzetes „lázadása” visszafordíthatatlanul megindította a reformáció folyamatát, az események az egyházszakadáshoz vezettek. Hosszas harcok árán nézetei utat törtek maguknak. Munkássága komoly hatást gyakorolt Kálvin János (Jean Calvin) genfi reformátorra, a református avagy kálvinista egyház szellemi atyjára is.
A szombati központi megemlékező ünnepség, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervez, délután 5-kor kezdődik a Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál lévő Reformációi emlékparkban. Az ünnepségen Kecser István, a Magyar Pünkösdi Egyház főtitkára tart előadást.
Luther tanai alapján jött létre halála után az evangélikus, Kálvin János irányzatából pedig a református egyház.
A Kárpát-medence lakossága között eleinte Luther Márton tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Zwingli Ulrik és Kálvin János nézetei is. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei a török hódoltság következtében három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a XVI. század második felére már a magyarság túlnyomó része kálvinista lett.
A magyar reformációt Dévai Bíró Mátyás munkássága indította el.
A reformáció vezetője a török hódoltság területén Méliusz Juhász Péter, Erdélyben a magyarok között Heltai Gáspár, a szászok között Johannes Honterus, a királyi Magyarország területén pedig Károli Gáspár volt.
Idehaza a történelmi egyházak között a református egyház számarányban a második helyet foglalja el. Ma Magyarországon a lakosság körülbelül 16 százalékát teszik ki a reformátusok.
Mit köszönhet a magyar nyelv a reformációnak?
A reformáció XVI. századi kibontakozása messze több volt, mint egyházi megújító mozgalom, hiszen a nemzeti nyelvű vallásgyakorlás és prédikálás elterjedése is ennek köszönhetően valósult meg, ami a nemzeti nyelvű írásbeliség és az olvasni tudás terjedése szempontjából is hatalmas jelentőséggel bírt.
