Bűnszervezetben kölcsönözték a vagyonőröket

Harminchat terhelt ellen emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség abban az országos fiktív munkaerő-kölcsönzés miatt indult bűnügyben, melyben a Magyar Nemzet információi szerint korábban már két vádiratot is benyújtottak. 2013 és 2019 között a hamis számlákból hasznot húzó gyanúsítottak száma ezzel megközelíti a százat, az államkasszának okozott kár pedig milliárdos nagyságrendű.

Szalóki Zoltán megyei főügyész november 13-i tájékoztatása szerint a korábban indult eljárásokban jelenleg is folynak a bírósági tárgyalások. A tanúvallomások nyomán rendelt el a hatóság újabb nyomozást, melynek lezárásával még egy kiterjedt bűnszervezet felépítését és működését sikerült felderíteni. A most befejezett nyomozati szakaszban indított büntetőügy elsőrendű vádlottja már 2009 előtt is fantomcégek jogsértő átruházásával foglalkozott. A jelenleg folyó eljárás alapját képező ügy során ismerkedett meg a másodrendű vádlottal, aki ötletgazdaként rávette, a nagy haszon reményében kezdjenek hamis munkaerő-kölcsönzésbe.

A csalók a vagyonvédelemmel, biztonsági őrzéssel és recepciószolgáltatással, valamint éjszakai irodai takarítással foglalkozó vállalkozásaik alkalmi munkavégzést végző dolgozóit fiktíven, tudtuk nélkül bejelentették. Ezek után onnan látszólag visszakölcsönözték őket a tényleges munkáltatóiknak, fiktív iratokkal, számlákkal fedezve a tranzakciót. Ezzel a valódi foglalkoztatók elkerülték a munkabért terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségük teljesítését, továbbá valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkentették általános forgalmi adójukat.

A rendszer az évek során igazi céghálóvá nőtte ki magát, mely bűnszervezetként működött. A hálózaton belül az adócsaláshoz általában olyan, gyakran cserélgetett cégeket használtak fel, melyeknek nem vagy csak alig volt bejelentett alkalmazottjuk. Ezáltal nem kellett bevallaniuk és megfizetniük a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket, míg áfafizetési kötelezettségüket más módon minimalizálták, majd a látszat kedvéért többnyire teljesítették.

A bűnszervezet működéséről szólva a főügyész kifejtette: a fiktív alvállalkozási, megbízási vagy munkaerő-kölcsönzési szerződések megkötését követően a megbízó cég átküldte a bűnszervezet ügyintézőinek és bérszámfejtőinek a fiktív cégekbe bejelentetni kívánt munkavállalók adatait, akik azután az érintetteket hamis okiratokkal adminisztrálták. A megbízó cégek a színlelt szerződésekben megjelölt díjakat átutalták a bűnszervezethez tartozó gazdasági társaságok bankszámláira, majd a bérszámfejtők ezekből az összegekből levonták a munkabéreket, melyeket eljuttattak a dolgozókhoz, a maradékot pedig felosztották a bűnszervezeten belül.

Az ügyészség szerint a 240 kötetnyi, több tízezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását követő vádemelés 36 érintettje közül 26-an tartoztak a bűnszervezethez, a többiek a megbízást adó különböző gazdasági társaságok vezetői voltak. Az ügyben a Heves Megyei Főügyészség minősített költségvetési vagy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elkövetőket, akik közül a bűnszervezet tagjai esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza.