Idegen az orvosi eskütől a sorsolás

– A Magyar Orvosi Kamara egy katasztrófahelyzetet vizionál. Ez távol áll a valóságtól – jelentette ki lapunknak dr. Wittmann Tibor egyetemi tanár, az Egészségügyi Tudományos Tanács alelnöke annak a nagy vihart kavart dokumentumnak a kapcsán, amelyet a Magyar Orvosi Kamara készített Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához Covid–19-pandémia idején Magyarországon címmel. Véleménye szerint a jelenleginél még nehezebb helyzetben, de még csak elméletileg sem merülhet fel, hogy a betegek életéről való döntést sorsolással hozzák meg.

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly

– Egyetért azzal, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) állít, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer eljuthat az összeomláshoz?

– A magyar egészségügyi ellátórendszer a járvány első időszakában is jól vizsgázott, sokkal jobban, mint a nálunk fejlettebbnek mondott, több nyugat-európai ország. Már az első időszakban is sikerült az egészségügyi ellátás átszervezésével, a járványügyi intézkedésekkel, köztük a szakmákra vonatkozó eljárásrendek kidolgozásával, a szükséges tárgyi eszközök folyamatos beszerzésével biztosítani a hatékony védekezést. A járvány második hulláma nem érte váratlanul az egészségügyi ellátórendszert, mert a felkészülés folyamatos volt a nyári időszakban is. Csak idézni szeretném az Euronews közlését, amely Magyarországot lélegeztetőgép-nagyhatalomnak nevezi. A százezer lakosra számított lélegeztetőgépek számát tekintve Magyarország Európában az első helyen áll, messze megelőzve a legfejlettebb országot, Németországot is.

– Lehetséges, hogy a MOK a kórházi ágyak számában látja a kapacitások végességét?

– Jelenleg a kórházi ágyak mintegy 12 százalékán kezelnek Covid–19-fertőzésben szenvedő betegeket. Megfelelő előrelátás eredményeként még sok ezer kórházi ágy áll rendelkezésre szükség esetén ezen betegek kezelésére. Megfelelő szervezéssel az intenzív osztályos ellátás biztosított és biztosítható. A szakorvosok mellett dolgozó, az egészségügy egyéb szakterületéről érkező orvosok és szakdolgozók részvételükkel segítik az intenzív osztályok munkáját. Köszönet érte! A fentiek mellett külön hangsúlyozandó a betegek ellátásában részt vevő orvosok értékes és jelentős szakmai ismerete és tapasztalata, az orvosok és ápolók betegközpontú, odaadó munkája.

– Hogyan vélekedik a MOK nagy port kavart sorshúzásos ajánlásáról?

– A Magyar Orvosi Kamara egy katasztrófahelyzetet vizionál. Ez távol áll a valóságtól. Az etikai megfontolások dokumentumában pedig olyan is szerepel, amelyet betegért dolgozó, a beteg érdekét védő orvos nem fogad el. Ilyen a dokumentum 9. oldalán szereplő 7. ajánlás, amelynek címe: Véletlenszerű kiválasztás/sorsolás. Az azonos kilátással rendelkező betegek közötti választás módszereként a sorsolással való döntés, hogy adott esetben ki jusson az intenzív osztályra vagy lélegeztetőgépre – semmiképp nem fogadható el! Magam biztosan állítom több mint negyvenéves betegágy melletti és részben intenzív osztályos tapasztalattal, hogy nincs két azonos beteg, tehát a feltevés is szakmaiatlan. Véleményem szerint a jelenleginél még nehezebb helyzetben, de még csak elméletileg sem merülhet fel, hogy a betegek életéről való döntést sorsolással hozzák meg. Magam részéről ezt az orvosi esküvel összeegyeztethetetlennek tartom és elítélem.

– Ronthatja az orvos és beteg közötti viszonyt a MOK felvetése?

– A beteg ember az orvosoktól vár segítséget, mert az orvosok arra esküdtek fel, hogy minden körülmény között a beteg életét védik, a beteg javát szolgálják, a beteg emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartják. Ezt egyetlen etikai ajánlás sem írhatja felül. Minden ajánlás, ami megrontja az orvos és beteg közötti bizalmat, az félelmet okoz a betegben és kárt okoz az orvoslásnak. Az általam megkérdezett orvosok, így a Covid–19-fertőzésben szenvedő betegek ellátásában részt vevő kollégák és szakmai vezetők is egyhangúlag elutasítanak minden, az orvosi eskütől idegen ajánlást.

Szerencse helyett elvek

A Magyar Orvosi Kamara etikai ajánlásaival kapcsolatban az Egészségügyi Tudományos Tanács hivatalos állásfoglalását Poór Gyula professzor, akadémikus és egyetemi tanár tolmácsolta:

A katasztrófaorvoslásnak, ezen belül a triázsolásnak nemzetközileg elfogadott, szigorúan rögzített szabályai vannak. Ezek az evidence-based medicine, vagyis a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei alapján készülnek, amely alól a sürgősségi Covid-ellátás sem képez kivételt. Először mindig az életveszélyes, de még megmenthető betegeket kell ellátni, ezt követik a súlyos, majd a középsúlyos betegek, a sor végére a már menthetetlen esetek kerülnek.

Az osztályozást mindig a beteget kezelő teamnek közösen kell elvégeznie. Olyan nemzetközi vagy hazai protokollt, amelyben a betegek sorsáról szakmai elvek helyett sorsolással döntenének, nem ismerünk, és biztos vagyok benne, hogy ennek alkalmazásában a sürgősségi ellátás felelősen gondolkodó orvosai nem is vennének részt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ilyen éles döntési helyzetre a hazai Covid-ellátásban nagy valószínűséggel nem is kerülhet sor, hiszen a technikai feltételek adottak, és azok folyamatosan bővülnek. Ismereteink szerint csak a múlt hét végén például országosan 1836 lélegeztetőgép került kiszállításra a Covid-betegeket ellátó intézményekbe. Megnyugtatunk tehát mindenkit, hogy aki megbetegszik, annak sorsa nem a véletlen szerencse, hanem hozzáértő hazai orvosok kezében lesz.