„Az Európai Uniónak szembe kell szállnia Magyarországgal és Lengyelországgal” – írja véleménycikkében Soros György a Project Syndicate oldalán. A milliárdos spekuláns számára úgy tűnik, betelt a pohár, miután hazánk és Lengyelország nemet mondott a jogállamiságot számon kérő – valójában a bevándorlás elutasítása miatti hozott – büntetőintézkedésekre, és ezért a két állam blokkolja az Európai Unió költségvetésének elfogadását.
Az elképesztő véleménycikkben a milliárdos spekuláns például azt emeli ki, hogy Magyarország túl sok lélegeztetőgépet vásárolt túl drágán a járvány tavaszi csúcsán. Soros azonban a vidékieket sem kíméli. „Orbán Viktornak szinte totális hatalma van a magyar vidék fölött, ahol az ország nagy része él. Ő kontrollálja a vidékre eljutó információkat, és a vidéki szavazások, választások nem titkosan zajlanak” – írta a spekuláns, aki egyébként a szövegben a nyílt hazugságtól sem riad vissza: azt írta, hogy Orbán Viktor „ismét arra használta fel a járványt, hogy egy életre elsáncolja magát a miniszterelnöki pozícióba”. Nehéz másként értelmezni Soros szavait, minthogy arra gondol, ami tavasszal is az ellenzék narratívája volt: a különleges jogrenddel a kormányfő vissza akar élni. Csakhogy ezúttal is, akárcsak tavasszal, meghatározott ideig marad fenn a különleges jogrend.
Miközben Soros arról értekezik, hogy a miniszterelnök „ki akarja fosztani Magyarországot”, eközben korábban éppen ő volt az, aki erre kísérletet tett többször is.
Soros jelentkezik
Soros György 1994-ben, az OTP privatizációjakor részesedést akart vásárolni a pénzintézetben. Az OTP volt a korábbi kommunista rendszer egyetlen lakossági bankja, így a piacgazdaság indulásakor bizonyos tekintetben monopolhelyzetben volt, ugyanakkor voltak, akik úgy gondolták, nincs nagy jövője az új rendszerben. A pénzintézet élére 1992-ben került Csányi Sándor, aki ügyesen vezette át a bankot a piacgazdaságba.
A rendszerváltáskor rögtön felmerült a privatizáció kérdése, a Horn-kormány 1994-es hivatalba lépésével, de különösen az 1995-ös Bokros-csomag után a folyamat nagyobb sebességre kapcsolt, már csak az üresen kongó államkassza miatt is. Ekkor vált aktuálissá sok más iparág és bank mellett az OTP privatizációja is, miután korábban már kerültek kisebbségi részesedések például önkormányzatokhoz, és kárpótlási jegy cseréje útján magánbefektetőkhöz is.