Soros György azzal vádolja a kormányt, amit ő maga akart megtenni

Soros György, a milliárdos spekuláns régóta feni a fogát Magyarországra. A kilencvenes években az OTP-ben látott fantáziát, amit akár meg is vásárolt volna, ám az üzlet végül kútba esett. Később, 2008-ban megpróbálta bedönteni a pénzintézetet, amely óriási hullámokat generált volna, ám terve ismét kudarcot vallott. Soros ma megjelent írásában pont azzal vádolja a magyar kormányt, amit ő akart megtenni: ki akarta rabolni az országot.

Billionaire investor George Soros attends the Schumpeter Award in Vienna, Austria June 21, 2019. REUTERS/Lisi Niesner - RC15A2B776D0 Fotó: Lisi Niesner

A további privatizáció, vagyis a bank nagyobb hányadának eladása még nem volt eldöntve, mindenesetre Soros György bejelentkezett, hogy részt venne abban. Az első hírek még június végén Londonból, New Yorkból röppentek fel. Eszerint a Soros Alapítvány olyan hosszú távú hazai tőkebefektetést keres, melynek hozama tartósan biztosíthatja budapesti alapítványa és egyeteme fennmaradását.

A közvetítőként felkért Demján Sándor négy konkrét lehetőséget javasolt, közülük az OTP kisebbségi résztulajdona tűnt a legígéretesebbnek. Soros induló ajánlatként egy kétlépcsős – öt-, majd tízmilliárdos – tőkeemelést kínált fel, amellyel névértéken mintegy 25 százalékos tulajdonrészhez jutott volna a legnagyobb hazai takarékbank portfóliójából. A nyilvános ajánlatnak azonban – részint szakmai, részint politikai megfontolásból – egyre több ellenzője akadt. Előbb csak az összeg mérséklődött ötmilliárdra, majd október közepén a részvények reális értékbecslését, a privatizációs szervezet, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és a kormány megegyezési szándékát kétségesnek találva az ajánlattevő csalódottan visszalépett.

A 2008-as összeomlás

A másik, lényegesen nagyobb port kavaró ügylet a 2008-as válság legnehezebb időszakára esik. Mint ismeretes, a válságot az okozta, hogy amerikai bankok nyakló nélkül hiteleztek a korábbi ingatlanárrobbanás idején, sokszor érdemi adósvizsgálat nélkül. Amikor az ingatlanárak esni kezdtek, a sok rossz hitelt összecsomagolták egy portfólióba, értékpapírosították, és eladták más bankoknak, elfedve előlük, hogy nem sokat érnek.

Amikor ez kiderült, és az ilyen papírokat birtokló bankokat csőd fenyegette, kirobbant a válság. A legtöbben először úgy gondolták, hogy csak amerikai bankok érintettek, de aztán elindultak a pletykák, hogy európai bankoknál is lehetnek ilyenek, akár az OTP-nél is (ennek valószínűsége elenyésző volt a bank működését ismerve). Mindenesetre az OTP részvényárfolyama esni kezdett, és értékpapírjainak árfolyama kevéssel hatezer forint alatt állt meg (ekkor már majdnem felére esett a részvények ára). Sok befektető korábban nem tudta elképzelni, hogy ennél lejjebb kerüljön az ár, ezért hitelre is vásároltak a papírból úgy, hogy nagyjából eddig a szintig tudták gond nélkül finanszírozni a papírt, alatta a részvény értéke nem fedezte a hitelt, ezért kényszerűen el kellett adniuk.

Az akció és a büntetés

Jól tudta ezt Soros György alapja is, ezért október 9-én, amikor már a kritikus szint közelében volt az ár, hatalmas mennyiséget zúdított a piacra: short pozíciót nyitott, és tudta, hogy az általa mélybe küldött áron fog elindulni a hiteles pozíciók kényszereladása, ami tovább csökkenti az árat, ő pedig szép haszonnal lezárhatja a short pozíciót. Az ügyleten 675 ezer dollárt keresett a Soros-birodalom, felügyeleti eljárás indult azonban az ügylet kivizsgálására, végül a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A Soros Fund Management LLC a PSZÁF határozata ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, végül hosszú jogi procedúra után a bíróság azt elutasította.