Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli, az alaptörvény módosítása a legalapvetőbb igazságokat, a természet rendje által adott tényeket rögzíti, amikor kimondja, hogy az „anya nő, az apa férfi”, és védelemben részesíti a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát. A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a gyereknek védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben. Szánthó Miklós szerint a módosításban a gyermekek védelme a legfontosabb: ez alapján az állam valamennyi szervének kötelessége lesz védeni a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát.
– Az apa és anya fogalmainak szükségszerű tisztázásából szerintem pedig egyértelműen fakad a homoszexuálisok gyermek-örökbefogadásának kizárása, mivel egy gyermeknek egy anyához és egy apához van joga. Ezzel harmonizál egy másik benyújtott javaslat is, ami főszabályként a házaspárok számára tenné csak lehetővé az örökbefogadást. Több ezer házaspár vár Magyarországon örökbefogadásra, viszont meg kell szüntetni azt a joggal való visszaélésre lehetőséget adó kiskaput, hogy magukat egyedülállónak valló, valójában homoszexuális élettársi vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élők gyerekeket vehessenek magukhoz – fejtette ki az igazgató.
A beszélgetés során kitértek a többi kormányzati indítványra is. Szánthó Miklós elmondta, hogy a különleges jogrendekre vonatkozó általános szabályok módosítása a jelenlegi hat, eléggé kötött különleges jogrendi helyzet helyett hárommal számol, amelyek magukba olvasztják a másik három lényeges, valóban rendkívüli beavatkozásra okot adó körülményeit, és kiszélesítik a reagálási lehetőségeket az olyan új típusú fenyegetésekkel szemben, mint például az ország kritikus infrastruktúrája ellen irányuló kibertámadások. Hozzátette:
az alaptörvény új, különleges jogrendi fejezete – ha elfogadják a javaslatot – csak 2023. július 1-jén lép hatályba, tehát egyáltalán nem érinti a mostani veszélyhelyzetet.
A közpénzzel, illetve a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos passzusról megjegyezte: a „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót, úgyhogy aki kényes az átláthatóságra és a transzparenciára, az csak üdvözölheti, hogy alkotmányos szinten definiálják, mi is számít annak. – A nemrégiben létrehozott „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról” pedig pusztán annyit irányoz elő a módosítás, hogy azokról kétharmados törvénynek kell rendelkeznie – hangsúlyozta a szakember.
Arra a felvetésre, hogy a választási szabályok módosítására vonatkozó javaslat egyesek szerint szétveri az ellenzéki együttműködést, mások viszont úgy vélik, hogy éppen ez tereli egybe a baloldali pártokat, úgy fogalmazott: kezd már nagyon unalmas lenni ez a „zsánerdramaturgia”. – Kilenc éve, a választójogi törvény megalkotása óta más sincs, csak hogy egyszer túl engedékeny, máskor meg hogy túl szigorú a választási szabályozás.
Egyszer azt mondják, megszűnik a többpártrendszer, másnap azt, hogy túl sokan indulnak a választásokon. Az ellenzék lassan egy önmaga paródiáján is túltevő burleszkjelenetté kezd átváltozni – közölte az Alapjogokért Központ igazgatója. Hozzáfűzte: az, hogy az eddigi 27 helyett 50 képviselőjelölt kellene majd az országos pártlista állításához, a kisebb pártok – akár a Kétfarkú, akár a Mi Hazánk – részéről nagyobb erőfeszítést igényelhet, de ha sikerül nekik, akkor legalább világos lesz, hogy valóban megméretésre alkalmas erők.
