Továbbra sem elégedett a törvénnyel az orvosi kamara

A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tervezete az ő javaslataiknak megfelelő irányába mozdult el, de az nem jelenthető ki, hogy a MOK javaslatait fogadták be.

Budapest, 2020. május 14. Védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók vizitelnek a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid Ortopéd-Traumatológiai Osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. május 14-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Megkapták az egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tervezetét – derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján megjelent tájékoztatóból. Ezt megelőzően két egyeztetést is tartottak, amint a MOK fogalmaz:

„Kedden Pintér Sándorhoz a pártok és a MOK volt meghívva, szerdán pedig az Emmiben az érdekképviseleti szervezetek voltak jelen.”

Hozzáteszik: az egyeztetéseken elmondták, hogy az átadott tervezet az elfogadott törvényhez képest pozitív, a MOK javaslatainak megfelelő irányába mozdult el, de az nem jelenthető ki, hogy a MOK javaslatait fogadták volna be.

A kamara elnökségének közleményben kijelentik, hogy a MOK álláspontja konzekvens:

„A törvényben vannak fontos és megőrzendő elemek, mint a MOK bértáblájának megfelelő alapbér és a hálapénz betiltása. Ezeket meg kell őrizi, de a törvény elfogadhatatlan pontjait javítani kell”.

A részletekkel kapcsolatban közlik:

A tervezet az egy plusz egy év helyett már csak évi száz napot tartalmaz, és nevesíti a munka törvénykönyvének megfelelő kivételeket, hogy kiket nem lehet kirendelni.

Kincses Gyula azt javasolta, hogy legyen az alap a munka törvénykönyve, azaz a kirendelhetőség maximuma is legyen annak megfelelően évi 44 nap. Pintér Sándor komoly hajlandóságot mutatott a javaslat megfontolására.

Az összeférhetetlenségi szabályoknál két év haladék várható a másodállások megszüntetésében. A MOK elmondta, hogy ez esetben nincs szükség a majdani részletszabályok mostani meghatározására, mert

a két év felkészülési idő elégséges ahhoz, hogy a valós tapasztalatok alapján működőképes, konszenzusos szabályokat alakítsák ki.

A MOK kéri a nőgyógyászat kivételezésével kapcsolatos bekezdés törlését, mert szerintük az a korrupció, a hálapénz továbblépésének alapja. Hozzátették, hogy az Emmiben azonban az hangzott el, hogy népesedéspolitikai-családvédelmi okokból a kormány ragaszkodik ehhez. Nehezményezik azt is, hogy szerintük a törvényhez hasonlóan a végrehajtási rendeletek sem támogatják a tudás elismerését. Ez rendkívül fontos hiányossága a szabályozásnak, mert

a gyógyítás innováció és tudásintenzív terület, amely csak a folyamatos képzés, önképzés mellett végezhető korszerűen.

Megítélésünk szerint ennek alapja az egyetemeken (és országos intézetekben) folyó gyógyító, kutató és oktató munka, melyet el kell ismerni, meg kell becsülni. „Az oktatás és kutatáson múlik a jövő gyógyítóinak mennyisége és minősége. A jelen jogi szabályzás ebben a formában kifejezetten a plusz feladatellátással és felelősséggel járó munkakörök elhagyására motiválja a jelenleg oktatóorvosi tevékenységet ellátó kollégákat. Ezért is javasoljuk a MOK eredeti bértáblájának elfogadását” – írják.