Megint élvonalban a magyar diákok

A magyar diákok rendre előkelő helyen teljesítenek egyes mértékadó nemzetközi méréseken – hangsúlyozta lapunknak Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke. Az igen rangos nemzetközi TIMSS-mérés alapján a magyar nyolcadikosok matematikából és természettudományból is a csúcsteljesítő távol-keleti országok csoportja után következnek a rangsorban.

Tavaly tavasszal az évtized legjobb érettségi átlagát produkálták a diákok Fotó: Havran Zoltán

A nemzetközi mérési eredmények azt igazolják, hogy a magyar természettudományos oktatás továbbra is átlagon felüli színvonalon és eredményességgel közvetíti a mindenkori tantervet – mutatott rá lapunknak az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke. Brassói Sándort a TIMSS-mérések (Trends in International Mathematics and Science Study) kapcsán kérdeztük, amelynek legfrissebb eredményét a rangos IEA tudományos társaság az UNESCO-val közösen az elmúlt hetekben hozta nyilvánosságra.

A szakember úgy vélekedett: politikai célból egyesek előszeretettel csűrik-csavarják a közoktatási nemzetközi teljesítménymérések eredményeit, méltatlanul lekicsinyelve bizonyos méréseket, például a TIMSS-vizsgálatot. – Minden vizsgálat más módszerekkel dolgozik, más korosztályra, másfajta kompetenciákra fókuszál. Éppen ezért csak körültekintően szabad ezeket összehasonlítani, párhuzamba állítani. Nem szabad kizárólag a PISA-mérés eredményeire figyelni, hiszen az önmagában nem ad hiteles képet a magyar oktatás nemzetközi térben elfoglalt helyéről – fogalmazott az OH megbízott elnöke, aki az OECD PISA irányítótestületének magyar tagja.

Hangsúlyozta: a negyedik és nyolcadik évfolyamos tanulók matematikai, illetve természettudományi tudását feltérképező TIMSS-vizsgálat az IEA és a Boston College által irányított egyik legrangosabb tanulói teljesítménymérés a világon, a magyar gyerekek pedig hosszú évek óta előkelő helyen szerepelnek rajta. Kiemelte: a teljesítménymérések között sokak által tévesen etalonnak tartott, de mindenképp a legismertebbnek számító PISA-teszt sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a jövőben elvárt új munkaerőpiaci kompetenciák alkalmazására.

Ezzel szemben a TIMSS vagy a szövegértési képességeket vizsgáló, elismert nemzetközi PIRLS-mérés jobban figyelembe veszi, hogy az egyes államokban mi szerepel a tantervekben. – A legutóbbi, 2019-es TIMSS-vizsgálatban a magyar negyedikesek ismét nagyjából a korábbi években nyújtott és jóval a nemzetközi átlag feletti teljesítményt hozták, a magyar nyolcadikosok viszont javítottak az elmúlt években is huzamosan és jóval a nemzetközi átlagteljesítmény feletti eredményükhöz képest mind matematikából, mind pedig természettudományból.

Összességében azt kell mondani, hogy a diákjaink hagyományosan és jelentősen a nemzetközi átlag fölött szerepelnek – húzta alá Brassói Sándor, megjegyezve: a kiváló képességszintet elérők, illetve a leszakadó tanulók aránya is kedvezőbb a nemzetközi átlagértékeknél.

A részletekről elmondta, hogy a negyedikes tanulók 523 pontos matematikai átlageredménye szignifikánsan magasabb lett a TIMSS-átlagnál (500 pont). Hozzávetőlegesen Portugália, Dánia, Svédország szintjét hozzuk.

A nyolcadikosok 517 pontos eredménye ugyancsak átlag feletti: a felső harmadba tartozunk (64 ország közül a 11. helyen állunk), megelőzve pél­dául a norvégokat, a svédeket, a franciákat.

Magyarország gyakorlatilag rögtön a kelet-ázsiai élboly mögött foglal helyet, messze maga mögött hagyva az európai uniós államok legtöbbjét. Természettudományi területen a magyar negyedikesek kicsit gyengébben szerepeltek a korábbi méréshez képest, de még így is lényegesen jobbnak bizonyultak az átlagnál. 529 pontos teljesítményük statisztikailag egyenértékű a svéd, a cseh, az ausztrál vagy a hongkongi diákokéval. Nyolcadikosaink pedig sokkal előkelőbb helyen teljesítettek: 530 pontos átlaguk azt jelenti, hogy az Európai Unió országai közül csupán Finnország és Litvánia ért el a magyaroknál jobb eredményt, összesítésben pedig a nyolcadik legjobb teljesítményt nyújtották tanulóink természettudományban a részt vevő 64 állam közül.

Mindezek mellett az is nagyon fontos eredmény, hogy a 2019. évi mérést először bonyolították le digitálisan, és a magyar tanulók eredménye az újszerű számítógépes mérés ellenére sok államéval ellentétben nem változott hátrányosan, sőt több területen még javult is. – Nem szabad elégedetten hátradőlni, hiszen törekednünk kell a köznevelési rendszer folyamatos fejlődésének támogatására. Azonban fontosnak tartom, hogy tudjunk örülni a kedvező eredményeknek, visszajelzéseknek. Szerintem a matematikát és a természettudományos tantárgyakat tanító pedagógu­saink most nagyon büszkék lehetnek, hiszen ez is bizonyítéka annak, hogy korszerű, jó minőségű tananyagaink vannak, amelyeket a tanárok eredményesen közvetítenek a fiataloknak – összegzett az OH megbízott elnöke.