Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. június 25.
Lengyelország
Hollandia
18:002024. június 25.
Ausztria

Még hat napig nagyon fontos támogatásra pályázhatnak a zöldipari cégek

Még hat napig lehet pályázni arra a Nyugat-Balkáni Zöld Központ által meghirdetett támogatásra, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni régió párizsi klímamegállapodás szerinti hozzájárulásainak eléréséhez, valamint hogy a magyar vállalkozások, felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok, alapítványok és egyesületek szakmai együttműködési lehetőségekhez férhessenek hozzá a térség éghajlatvédelmi fejlesztéseinek az elősegítésével. 

2020. 12. 02. 14:06
Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében negyedszázada kezdték meg a klímaváltozás hatásainak kutatását Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nyugat-Balkán egyike a Föld legmelegebb pontjainak – kezdi Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ ügyvezető igazgatója a Ceenergynews.com-on megjelent cikkét. Az éghajlatváltozás hatása a régióban az átlaghőmérséklet emelkedésében, a tűzvészekben és az ingadozó vízellátásban, így áradások és az aszályok kialakulásában is tetten érhető. A régió energiatermelésének mintegy hatvan százaléka fosszilis üzemanyagra támaszkodik,

a 16 nyugat-balkáni széntüzelésű erőmű pedig annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint kétszázötven szénerőmű az Európai Unió egész területén.

Ennek ellenére a nyugat-balkáni hatok (WB6), Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia határozott elkötelezettsége ellenére, miszerint 2020-ig növelik megújuló energiakvótájukat, a fosszilis tüzelésű erőművek, beleértve a szenet is, továbbra is kulcsszerepet játszanak áramtermelésükben.

Örlős László írásában kifejti, hogy valamennyi WB6 ország szerződő fele az Energiaközösségnek annak érdekében, hogy energiapolitikáját az európai uniós politikával összehangolja, és többségük elkötelezte magát a párizsi klímamegállapodás mellett is, Koszovó kivételével, amely ennek ellenére klímastratégiáját igyekszik összehangolni a megállapodás céljaival.

Beruházással segíteni a régiót

Felismerve a nyugat-balkáni régió fent említett fejlesztési igényeit és lehetőségeit, Magyarország két nagy, összefüggő kezdeményezést javasolt, egy intézmény létrehozását, valamint egy beruházási alapot, amely a régió zöld átalakítására összpontosít. Így jött létre 2019 júniusában a Nyugat-Balkán Zöld Központ Nonprofit Kft. az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása és felügyelete alatt, melynek

célja, hogy egy olyan magas színvonalú projektportfólió felépítéséhez járuljon hozzá, amely mögött zöldgazdasági beruházási tervek tömege áll.

Örlős László kifejti: ezeket a projektet a zöldszektorban működő magyarországi kis- és középvállalkozások készítik elő, amelyek együttműködnek a helyi érdekeltekkel vagy más fejlesztési partnerekkel, és felhasználják a Nyugat-Balkáni Zöld Központ által nyújtott támogatásokat (4,5 millió euró kerül folyósításra két év alatt). A projektgenerálás célja a helyi klímavédelmi erőfeszítések segítése a párizsi klímamegállapodásban és az országosan meghatározott hozzájárulásokkal összhangban. A Nyugat-Balkáni Zöld Központ aktuális pályázati felhívása itt érhető el. Fontos, hogy az aktuális támogatásra már csak 2020. december 7-ig lehet pályázni.

– Ez egyrészt olyan újszerű eszköz a piacon, amely a hagyományos beruházási, fejlesztési célú támogatási programokkal szemben kifejezetten a projekt-előkészítést, üzleti tervezést finanszírozza, lehetőséget adva a cégeknek arra, hogy a stratégiai szintű döntéseiket – legyen az egy nagyberuházás elkezdése, vagy piacra lépés egy új országban – úgy alapozzák meg, hogy az a későbbi finanszírozásra készen álljon – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Örlős László. Mint mondta, ezekben a világjárvánnyal és annak súlyos gazdasági következményeivel terhelt nehéz időkben különösen fontos, hogy egy-egy döntést jól megalapozott tervezés előzzön meg. A program emellett jól illeszkedik az elmúlt évek magyar külföldi befektetéseket, az úgynevezett kifektetést célzó gazdaságpolitikai törekvéséhez, hiszen a gazdaságfejlesztést és klímahatás célzó megtérülő beruházások komoly előkészületeket igényelnek. Örlős László elmondta, a támogatási program hangsúlyos célja, hogy minél több magyar vállalatot hozzon helyzetbe a régióban elérhető európai uniós és más nemzetközi forrásokért vívott versenyben.

Növelni az együttműködést

Az előkészítés alatt álló regionális Zöldberuházási alap a kormányzati szándék szerint arra törekszik, hogy megfelelő forrásokkal és sokféle pénzügyi eszközzel álljon rendelkezésre az előkészített projekt finanszírozásához, beleértve az állami és a magánforrásokat – magyarázza Örlős László írásában.

Ez az alap katalizálja a magánszektor nyugat-balkáni beruházásait olyan projektek kidolgozása révén, amelyek miközben megtérülnek, meg is erősítik az éghajlati együttműködést a régió beruházói között,

és kezelik a klímafinanszírozással és a WB6 országok gazdasági fejlődésével kapcsolatos főbb kihívásokat.

A várakozások szerint a terv az elkövetkező években jelentősen növelni fogja a zöldberuházások volumenét a régióban. A teljes cikk a linkre kattintva olvasható, angol nyelven.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.