Oktatási intézményként és kollégiumként éled újjá az OPNI

Több tízezer külföldi diák tanul ma Magyarországon, felsőoktatási célból is vonzó ország vagyunk, tehát közép-európai és Kárpát-medencei méretekben létrehozható egy olyan intézmény, amely diplomáciai, gazdasági képzést tud nyújtani reprezentatív és méltó körülmények között – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szanatórium lehet a pszichiátriai és neurológiai intézetből Fotó: Éberling András

– Gyurcsány Ferenc és kormányzata minden szakmai megfontolást nélkülözve verte szét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Az OPNI bezárásával egy nagy múltú és szakmailag kimagasló színvonalú intézmény ment tönkre. Az intézet nemzetközi elismerését jól mutatja, hogy az akkor ott dolgozó húsz rezidensből tizenkilenc külföldön folytatta munkáját. Később mindenféle ötlet felmerült a telekspekulációtól a lakóparképítésen át az üzletközpont építéséig, a kormány azonban úgy gondolja, hogy a köz szolgálatában kell megtartani az intézményt. Ennek szellemében a napokban olyan döntést hozott, hogy az intézménynek oktatási célokat kell szolgálnia – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

– A Buda szívében található, 41 hektáros területen 39 ezer négyzetméteren 34 darab épület található, éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy oktatási célokra fogja használni. Az új oktatási intézményt a most létrejövő Közép-Európai Oktatási Alapítvány fogja kezelni, és felsőoktatási tevékenységet fog ellátni. Az alapítvány létrehozását a külgazdasági- és külügyminiszter fogja előkészíteni. Abból indultunk ki, hogy több tízezer külföldi diák tanul ma Magyarországon, felsőoktatási célból is vonzó ország vagyunk, tehát közép-európai és Kárpát-medencei méretekben létrehozható egy olyan intézmény,

amely diplomáciai, gazdasági képzést tud nyújtani reprezentatív és méltó körülmények között.

Az OPNI bezárásában a Gyurcsány-kormány szakpolitikusai komoly szerepet játszottak, mint Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, aki jelenleg a fővárosi önkormányzat egyik bizottságának alelnöke. A bezárást követően hajléktalanná tett betegek lepték el az utcákat, többen öngyilkosok is lettek a szervezetlen ellátás miatt – idézte fel az intézet 2007-es bezárásának következményeit Varga Mihály. Az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy az OPNI bezárása szakmailag előkészítetlen és célszerűtlen lépés volt. Az intézet irattárából a szakdokumentumok is eltűntek, így azok a kórtörténetek és a szakmai, tudományos értékek is az enyészeté lettek, amelyek az OPNI fennállásának 139 éve alatt összegyűltek.

Korábbi tervek az OPNI hasznosításáról

Az OPNI (és a Budai Gyermekkórház) bezárása kapcsán 2007 márciusában Láng Zsolt, a Fidesz II. kerületi polgármestere azt mondta, hogy az előző év októberében elfogadott kerületi városrendezési és építési szabályzat a figyelem középpontjába került. A kerület ugyanis az egyik legszigorúbb kerületi és városrendezési szabályzatot fogadta el, amelynek fő célja volt, hogy megóvja a főváros budai oldalának legnagyobb értékeként számon tartott zöldövezeti jelleget. A polgármester akkor úgy fogalmazott, hogy mivel a két kórház bezárását semmilyen szakmai indok nem támasztja alá, hajlandóak meghosszabbítani az érintett ingatlanokra vonatkozó építési és változtatási tilalmat, amíg azok jövőjével kapcsolatban nem születik megnyugtató döntés.

Arra a kérdésre, hogy a befektetők, beruházók részéről érkezett-e nyomás, hogy enyhítsenek a szigorításokon, a polgármester úgy válaszolt: az önkormányzat rálépett néhány tucat ember lábára. Lapunk megkeresésére

Láng Zsolt a mai napon megerősítette a korábban elhangzottakat, miszerint a II. kerületi önkormányzat akkori polgári vezetése és a képviselői csupán annyit tehettek a közszájon forgó ingatlanspekulációk elkerülése érdekében, hogy először változtatási tilalmat rendeltek el, ezután pedig a kerületi szabályozásban egészségügyi funkciókat határoztak meg a területre.

Az OPNI milliárdos épületét megviselte az évtizedes elhanyagolás
Fotó: Mirkó István

A Nemzeti Vagyonkezelő 2011-ben a Népszabadságnak tett nyilatkozata szerint az OPNI területe több okból kifolyólag is eladhatatlan. Egyrészt a terület, amelyen az OPNI működött, jelentős részben védőerdő, amely az erdőtörvények alapján kizárólag a magyar állam tulajdonában lehet. Másfelől a főváros és a II. kerület szabályozási és fejlesztési tervei alapján is „jelentős egészségügyi létesítmények területei” besorolás alá tartozik a volt intézményi terület, tehát kizárólag egészségügyi célokra hasznosítható. (Az intézet bezárását követően csupán az OPNI vagyonkezelésébe tartozó, a Völgy utca 9–11. szám alatt álló Sándor-villa épületét tudta értékesíteni a Gyurcsány-kormány – a szerk.)

Tarlós István 2015-ben Budapest főpolgármestereként a hűvösvölgyi telek épületkomplexumában látta a legalkalmasabb helyszínt a kormány által tervezett szuperkórház felépítésére. Tarlós akkor úgy fogalmazott, hogy a kórházak nem tartoznak önkormányzati hatáskörbe, illetve ez nem javaslat, hanem a kerületi polgármesterekkel kialakított vélemény, az ügyben nem a főváros hozza meg a döntést.