Oktatási intézményként és kollégiumként éled újjá az OPNI

Több tízezer külföldi diák tanul ma Magyarországon, felsőoktatási célból is vonzó ország vagyunk, tehát közép-európai és Kárpát-medencei méretekben létrehozható egy olyan intézmény, amely diplomáciai, gazdasági képzést tud nyújtani reprezentatív és méltó körülmények között – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szanatórium lehet a pszichiátriai és neurológiai intézetből Fotó: Éberling András

Korábbi tervek az OPNI hasznosításáról

Az OPNI (és a Budai Gyermekkórház) bezárása kapcsán 2007 márciusában Láng Zsolt, a Fidesz II. kerületi polgármestere azt mondta, hogy az előző év októberében elfogadott kerületi városrendezési és építési szabályzat a figyelem középpontjába került. A kerület ugyanis az egyik legszigorúbb kerületi és városrendezési szabályzatot fogadta el, amelynek fő célja volt, hogy megóvja a főváros budai oldalának legnagyobb értékeként számon tartott zöldövezeti jelleget. A polgármester akkor úgy fogalmazott, hogy mivel a két kórház bezárását semmilyen szakmai indok nem támasztja alá, hajlandóak meghosszabbítani az érintett ingatlanokra vonatkozó építési és változtatási tilalmat, amíg azok jövőjével kapcsolatban nem születik megnyugtató döntés.

Arra a kérdésre, hogy a befektetők, beruházók részéről érkezett-e nyomás, hogy enyhítsenek a szigorításokon, a polgármester úgy válaszolt: az önkormányzat rálépett néhány tucat ember lábára. Lapunk megkeresésére

Láng Zsolt a mai napon megerősítette a korábban elhangzottakat, miszerint a II. kerületi önkormányzat akkori polgári vezetése és a képviselői csupán annyit tehettek a közszájon forgó ingatlanspekulációk elkerülése érdekében, hogy először változtatási tilalmat rendeltek el, ezután pedig a kerületi szabályozásban egészségügyi funkciókat határoztak meg a területre.

Az OPNI milliárdos épületét megviselte az évtizedes elhanyagolás
Fotó: Mirkó István

A Nemzeti Vagyonkezelő 2011-ben a Népszabadságnak tett nyilatkozata szerint az OPNI területe több okból kifolyólag is eladhatatlan. Egyrészt a terület, amelyen az OPNI működött, jelentős részben védőerdő, amely az erdőtörvények alapján kizárólag a magyar állam tulajdonában lehet. Másfelől a főváros és a II. kerület szabályozási és fejlesztési tervei alapján is „jelentős egészségügyi létesítmények területei” besorolás alá tartozik a volt intézményi terület, tehát kizárólag egészségügyi célokra hasznosítható. (Az intézet bezárását követően csupán az OPNI vagyonkezelésébe tartozó, a Völgy utca 9–11. szám alatt álló Sándor-villa épületét tudta értékesíteni a Gyurcsány-kormány – a szerk.)

Tarlós István 2015-ben Budapest főpolgármestereként a hűvösvölgyi telek épületkomplexumában látta a legalkalmasabb helyszínt a kormány által tervezett szuperkórház felépítésére. Tarlós akkor úgy fogalmazott, hogy a kórházak nem tartoznak önkormányzati hatáskörbe, illetve ez nem javaslat, hanem a kerületi polgármesterekkel kialakított vélemény, az ügyben nem a főváros hozza meg a döntést.