Semmit rólunk, nélkülünk

A nemzet fennmaradásához szükséges, de nem elégséges előfeltétel a stratégiai gondolkodás. Vannak szabályok, amelyek nyomán minden nemzet sikeres tud lenni – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy szükséges stratégiai lépésnek tartja Magyarország és Lengyelország vétóját.

A könyv borítóján szereplő csodaszarvas a saját magunk felismerésének motívuma: képesnek kell lennünk a saját erélyeinkkel tisztában lenni, és azt tovább erősíteni – válaszolt Földi-Kovács Andreának, a HírTV műsorvezetőjének a miniszterhelyettes „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című könyvének bemutatóján. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett eseményen Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár arról is beszélt, hogy a nemzet fennmaradásához szükséges, de nem elégséges előfeltétele a stratégiai gondolkodás. – Vannak szabályok, amelynek nyomán minden nemzet sikeres tud lenni. A politika nem nélkülözheti a transzcendentális jegyeket a kormányzás során – emelte ki, s hozzátette: mi, magyarok vagyunk felelősek saját magunkért. Az államtitkár elmondta: sorsfordító időket élünk a nemzeti függetlenség kérdésében, ugyanakkor jó ómennek tartja, hogy Magyarországnak 2010 után kinyílt a horizontja. Ez azért is fontos, mert 1989-90-ben sok stratégiai gondolkodási lehetősége nem volt Magyarországnak.

Az MCC kuratóriumi elnöki tisztségét is betöltő Orbán Balázs azt is jelezte: szükséges stratégiai lépésnek tartja Magyarország és Lengyelország vétóját. Bár a nyugat-európai országok vezetői hittek az európai egyesítésben, de nem mérték jól fel Európa politikai helyzetét. A nyugati vezetők ugyanis nem látják azt, hogy egyenlő félként kellene kezelni a tagországokat, hiszen nekik is van saját nemzeti kultúrájuk, politikai berendezkedésük, amit tiszteletben kellene tartani. – Semmit rólunk, nélkülünk – jelentette ki Orbán Balázs.

A tehetséggondozó intézmény a könyvbemutató apropóján kerekasztal-beszélgetést is szervezett jelenlegi és egykori miniszterek társaságában. Résztvevői:

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter

Lázár János miniszterelnöki biztos, kormánybiztos, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter

Navracsics Tibor kormánybiztos, korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot vezető miniszter

Stumpf István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztere

Földi-Kovács Andrea műsorvezető, az est házigazdája, a beszélgetés moderátora

Gulyás Gergely közölte: jelenleg Magyarországon kabinetkormányzás van, azaz nem csupán egyes területekre koncentrálnak a tárcák, hanem egyfajta hibrid minisztériumok jöttek létre, ezáltal a döntések jelentős része a kabinetekben születik meg. A miniszter azt is kiemelte: 2010-ben a kormány kritikaként megkapta, hogy bármit meg tud alakítani, azonban ma már számtalan olyan dogmával sikerült leszámolnia, ami a rendszerváltás utáni húsz évben fennmaradt, például az állami tulajdon negatív megítélésével.

– Bár részletkérdésekhez tartozó kritikai megállapítások elképzelhetőek, olyan nagyságrendű hibáról, amelynek kijavítása megváltoztatta az adott kormányzás menetét, nem tudok – mondta Gulyás Gergely. Szerinte az ország összességében jó irányba indult el, a stratégiai kérdések nemzetközi kérdésekké váltak, amelyek az Európai Unióban, a világpolitikában és a világgazdaságban érhetők tetten. Habár egy nyolcvanmilliós Németország föderatív struktúrával is tud alkalmazkodni a világpolitikai helyzethez, egy 10 millió fős Magyarország akkor tud hatékony válaszokat adni, ha erős, reakcióképes végrehajtó hatalma van.

Navracsics Tibor elmondta: óriási hangsúly került a stratégiára 2010 után, amely azért is volt kulcsfontosságú, mert 2006-2010 között nagyon súlyos belpolitikai válság volt. – Célunk az volt, hogy a legrövidebb idő után stabilizáljuk a közéletet. Miután 2014-ben győztünk, már egyre inkább beért az általunk elindított stratégiai célkitűzés – hangsúlyozta a volt EU-biztos. Arról is beszélt, hogy a magyar miniszterelnök Európa legerősebb kormányfője alkotmányos pozícióját tekintve, és él is az ezzel járó lehetőségével. A kormánybiztos a magyar politikai vezetést a leghatékonyabb európai vezetésnek nevezte. Bár Magyarország politikai berendezkedése félelnöki rendszer, ez inkább a kancelláriaminiszter és a kormányfő közötti munkamegosztásból alakul ki. Fontosnak tartja, hogy mindig ugyanabból a pártból kerüljön ki a két tisztség betöltője, hiszen más esetben politikai öngyilkosság történne meg.

Stumpf István ismertette: a kancelláriatípusú kormányzást az első Orbán-kormány vezette be, melyet a Független Kisgazdapárt és a Fidesz koalíciója miatt nagyon törékeny kormányzásnak nevezett. Magyarország politikai államberendezkedéséről elmondta, a rendszerváltoztatás hajnalán, amikor dönteni kellett a formáról, a német hatás erőteljesebb volt, ugyanakkor szóba került, hogy angol vagy francia mintára az államfői tisztséget erősítik meg, és a társadalom nemcsak pártokon, hanem civil szervezeteken keresztül is kifejtheti a véleményét. – Miután 2010-től a posztliberális korszak elindult, felvetődött a stratégiai gondolkodás újraértelmezése, amely sikeresnek bizonyult. Szerinte 2010 után a közigazgatás hihetetlen átalakítása indult el. – El kell tudni érni azt, hogy a kormány és a helyi ügyek intézése egy irányba mozogjanak – tette hozzá a volt alkotmánybíró.

Lázár János a 2010 és 2014 közötti korszakot hőskorszaknak nevezte, elsősorban az Alaptörvény lefektetése miatt. Arról is beszélt, hogy a 1990-es évekhez képest a Fidesz kormányzása kifejezetten stabilizálást hozott, azonban szerinte az államadósság ötven százalék alá csökkentése kulcsfontosságú kérdés lett volna 2010-ben.

A magyar vétó ügyének kapcsán Gulyás Gergely elmondta: nem a költségvetésről vagy a jogállamiságról szól a vita, hanem arról, hogy mi magunk döntünk-e a saját sorsunkról vagy ez az Európai Unió hatáskörébe tartozik majd, ami további zsarolások alapja lenne. Bár a miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy elhúzódik a vita, de leszögezte: a nemzeti függetlenség feladását minden esetben el kell kerülni.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott, a december 9-10-i Európai Tanács ülése mutatja majd meg, hogy hogyan állnak az egyeztetésben a tagállamok, elsősorban Magyarország és Lengyelország, valamint Németország és Franciaország. A kormánybiztos kifejtette: a magyar vétóban nem lát kivetnivalót, hiszen a vétóhoz minden tagállamnak joga van. Felemlítette, hogy az európai integráció válságát Charles de Gaulle idézte elő a hatvanas években az üres székek politikájával, amikor visszavonta a francia delegációkat az európai ülésekről, így döntésképtelenné vált az európai közösség. Szerinte a stratégiai üggyé váló vétó mögött elvi kérdések állnak, amellyel szakítanak azzal az európai hagyománnyal, amely eltűri az integráció „araszolását”. – Egy ilyen pozíció védése rengeteg energiába kerül, így mérlegelni kell, hogy melyek azok az ügyek, amelyekbe érdemes ennyi energiát fektetni – mondta Navracsics Tibor. Úgy vélte, túlzás, hogy minden kérdésben konfrontációban vagyunk az unióval. – Nem jó irány, ha Szovjetunióként kezeljük az Európai Uniót. Ehelyett olyan pályát kell találni, amely Magyarországot benntartja az Európai Unióban és ezzel hazánk a geopolitikai térségben tartósan ott is marad – közölte a kormánybiztos.

Lázár János úgy fogalmazott: 1920-ban elveszítettük azokat a lehetőségeket, hogy mi magunk döntsük el: a Kárpát-medencén túl milyen politikát viszünk véghez. Azt, hogy mely értékközösséghez tartozunk, a miniszterelnöki biztos ötszáz éves kérdésnek nevezte. Szerinte a mostani vétóvita összefüggésben van azzal, hogy milyen a gazdasági mozgásterünk. – Egy lapra tettük fel ennek a kérdésnek a tisztázását – jelentette ki.

Stumpf István úgy látta: az ügy mögött az a dilemma is húzódik, hogy a franciák és a németek döntik el majd az európai ügyeket vagy a mind a 27 tagállam be lesz vonva. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió jelentős hátteret tudhat maga mögött, ugyanis a Big Tech befolyása óriási, amely nem választott hatalom. Ezt az amerikai elnökválasztás is megmutatta – tette hozzá.