Semmit rólunk, nélkülünk

A nemzet fennmaradásához szükséges, de nem elégséges előfeltétel a stratégiai gondolkodás. Vannak szabályok, amelyek nyomán minden nemzet sikeres tud lenni – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy szükséges stratégiai lépésnek tartja Magyarország és Lengyelország vétóját.

– Bár részletkérdésekhez tartozó kritikai megállapítások elképzelhetőek, olyan nagyságrendű hibáról, amelynek kijavítása megváltoztatta az adott kormányzás menetét, nem tudok – mondta Gulyás Gergely. Szerinte az ország összességében jó irányba indult el, a stratégiai kérdések nemzetközi kérdésekké váltak, amelyek az Európai Unióban, a világpolitikában és a világgazdaságban érhetők tetten. Habár egy nyolcvanmilliós Németország föderatív struktúrával is tud alkalmazkodni a világpolitikai helyzethez, egy 10 millió fős Magyarország akkor tud hatékony válaszokat adni, ha erős, reakcióképes végrehajtó hatalma van.

Navracsics Tibor elmondta: óriási hangsúly került a stratégiára 2010 után, amely azért is volt kulcsfontosságú, mert 2006-2010 között nagyon súlyos belpolitikai válság volt. – Célunk az volt, hogy a legrövidebb idő után stabilizáljuk a közéletet. Miután 2014-ben győztünk, már egyre inkább beért az általunk elindított stratégiai célkitűzés – hangsúlyozta a volt EU-biztos. Arról is beszélt, hogy a magyar miniszterelnök Európa legerősebb kormányfője alkotmányos pozícióját tekintve, és él is az ezzel járó lehetőségével. A kormánybiztos a magyar politikai vezetést a leghatékonyabb európai vezetésnek nevezte. Bár Magyarország politikai berendezkedése félelnöki rendszer, ez inkább a kancelláriaminiszter és a kormányfő közötti munkamegosztásból alakul ki. Fontosnak tartja, hogy mindig ugyanabból a pártból kerüljön ki a két tisztség betöltője, hiszen más esetben politikai öngyilkosság történne meg.

Stumpf István ismertette: a kancelláriatípusú kormányzást az első Orbán-kormány vezette be, melyet a Független Kisgazdapárt és a Fidesz koalíciója miatt nagyon törékeny kormányzásnak nevezett. Magyarország politikai államberendezkedéséről elmondta, a rendszerváltoztatás hajnalán, amikor dönteni kellett a formáról, a német hatás erőteljesebb volt, ugyanakkor szóba került, hogy angol vagy francia mintára az államfői tisztséget erősítik meg, és a társadalom nemcsak pártokon, hanem civil szervezeteken keresztül is kifejtheti a véleményét. – Miután 2010-től a posztliberális korszak elindult, felvetődött a stratégiai gondolkodás újraértelmezése, amely sikeresnek bizonyult. Szerinte 2010 után a közigazgatás hihetetlen átalakítása indult el. – El kell tudni érni azt, hogy a kormány és a helyi ügyek intézése egy irányba mozogjanak – tette hozzá a volt alkotmánybíró.

Lázár János a 2010 és 2014 közötti korszakot hőskorszaknak nevezte, elsősorban az Alaptörvény lefektetése miatt. Arról is beszélt, hogy a 1990-es évekhez képest a Fidesz kormányzása kifejezetten stabilizálást hozott, azonban szerinte az államadósság ötven százalék alá csökkentése kulcsfontosságú kérdés lett volna 2010-ben.

A magyar vétó ügyének kapcsán Gulyás Gergely elmondta: nem a költségvetésről vagy a jogállamiságról szól a vita, hanem arról, hogy mi magunk döntünk-e a saját sorsunkról vagy ez az Európai Unió hatáskörébe tartozik majd, ami további zsarolások alapja lenne. Bár a miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy elhúzódik a vita, de leszögezte: a nemzeti függetlenség feladását minden esetben el kell kerülni.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott, a december 9-10-i Európai Tanács ülése mutatja majd meg, hogy hogyan állnak az egyeztetésben a tagállamok, elsősorban Magyarország és Lengyelország, valamint Németország és Franciaország. A kormánybiztos kifejtette: a magyar vétóban nem lát kivetnivalót, hiszen a vétóhoz minden tagállamnak joga van. Felemlítette, hogy az európai integráció válságát Charles de Gaulle idézte elő a hatvanas években az üres székek politikájával, amikor visszavonta a francia delegációkat az európai ülésekről, így döntésképtelenné vált az európai közösség. Szerinte a stratégiai üggyé váló vétó mögött elvi kérdések állnak, amellyel szakítanak azzal az európai hagyománnyal, amely eltűri az integráció „araszolását”. – Egy ilyen pozíció védése rengeteg energiába kerül, így mérlegelni kell, hogy melyek azok az ügyek, amelyekbe érdemes ennyi energiát fektetni – mondta Navracsics Tibor. Úgy vélte, túlzás, hogy minden kérdésben konfrontációban vagyunk az unióval. – Nem jó irány, ha Szovjetunióként kezeljük az Európai Uniót. Ehelyett olyan pályát kell találni, amely Magyarországot benntartja az Európai Unióban és ezzel hazánk a geopolitikai térségben tartósan ott is marad – közölte a kormánybiztos.

Lázár János úgy fogalmazott: 1920-ban elveszítettük azokat a lehetőségeket, hogy mi magunk döntsük el: a Kárpát-medencén túl milyen politikát viszünk véghez. Azt, hogy mely értékközösséghez tartozunk, a miniszterelnöki biztos ötszáz éves kérdésnek nevezte. Szerinte a mostani vétóvita összefüggésben van azzal, hogy milyen a gazdasági mozgásterünk. – Egy lapra tettük fel ennek a kérdésnek a tisztázását – jelentette ki.

Stumpf István úgy látta: az ügy mögött az a dilemma is húzódik, hogy a franciák és a németek döntik el majd az európai ügyeket vagy a mind a 27 tagállam be lesz vonva. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió jelentős hátteret tudhat maga mögött, ugyanis a Big Tech befolyása óriási, amely nem választott hatalom. Ezt az amerikai elnökválasztás is megmutatta – tette hozzá.