Büntetlenül akadályozhatták a Fenyő-ügy nyomozását

Több volt rendőrtiszt is beszélt arról a nyilvánosság előtt, hogy felettesei vagy éppen a polgári elhárítás emberei hogyan avatkoztak be a maffiaügyek, így a Fenyő-gyilkosság nyomozásába. A hivatali visszaéléseknek azonban mára nincs jogi következménye, elavult valamennyi bűncselekmény. A politikai felelősség azonban egyértelmű.

Budapest, 2006. január 31. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (b) és Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere beszélget, mielőtt a kormányfő interjút ad a Magyar Televízió reggeli műsorában. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Huszonhárom éve lesz február 11-én, hogy a szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác lelőtte a VICO médiabirodalom nagy hatalmú tulajdonosát, a Horn Gyula szocialista miniszterelnökhöz is bejáratos Fenyő Jánost. A több szálon is futó nyomozást azonban rendszeresen akadályozták, legalábbis egykori nyomozók szerint, így már az is nagy eredmény, hogy elítélték a gyilkost, majd bíróság elé állították a vád szerinti megbízókat. Mindehhez azonban huszonkét évre volt szükség.

Felsőbb utasításra

A nyomozás akadályoztatása többször is tetten érhető volt. Az utólagos vizsgálat konkrét személyekhez is tudta kötni a beavatkozásokat, és felmerült a hivatali visszaélés gyanúja, azonban valamennyi bűncselekmény elévült. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, a Fenyő-ügy egykori főnyomozója azt nyilatkozta 2019-ben:

„A kétezres évek közepén (a Gyurcsány-kormány idején), amikor már a rendőrség látókörébe került a Gyárfás–Portik-kapcsolat, felsőbb utasításra meg kellett szüntetni a nyomozást.”

Kovácsék azt gondolták, a felső vezetés szakmai döntést hozott, ám azzal ők nagyon nem értettek egyet. Lett volna mit nyomozniuk, bár még akkor nem kerültek elő a perben fontos bizonyítékként szereplő, Portik Tamás és Gyárfás Tamás között évek alatt lezajló beszélgetések titkos felvételei. Portik anyósa, Riskó Judit ennél sokkal többet mondott el tanúkihallgatásai alkalmával, hogy kik – elsősorban magukat titkosszolgálati tiszteknek mondó emberek – figyelmeztették arra, ne bolygassa Portik ügyeit, mert gyorsan véget érhet az élete „önkezűleg”.

Gyurcsány és az alku

A Gyurcsány-korszakot átszőtte a szervezett alvilág, egy miniszterre rá is kellett volna rúgni az ajtót, ezt már Orosz István, a maffiák ellen eredménnyel küzdő volt főrendőr nyilatkozta. A kecskeméti maffiaügyet is felgöngyölítő Orosz megemlít egy, a nyomozásba történő beavatkozást.

„Amikor már csak pár nap hiányzott ahhoz, hogy lecsapjunk az … olajosokra, bejött az irodámba a Galambos–Laborc (mindketten a polgári elhárítás vezetői voltak a Gyurcsány-érában – a szerk.) által fémjelzett Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik magas beosztású tisztje, és feltette azt a kérdést, hogy »biztos jó dolog-e, hogy elkapjátok őket«? Először úgy voltam, hogy számoltam magamban és vártam, hátha csak viccnek szánja, de egyre nagyobb intenzitással kezdte el mondani. Ekkor közöltem vele, hogy takarodjon az irodámból. Persze emellett már volt értesülésem arról, miképpen akadályozzák a munkánkat” – mondta Orosz István volt főnyomozó.

Emlékezetes, Portik Tamás 2008-ban kétszer is eszmecserét folytatott egy étteremben Laborc Sándorral, az NBH főigazgatójával. A beszélgetések leirataiban olvasható, a magát baloldalinak mondó Portik felajánlotta: terhelő bizonyítékokat gyűjt a Fidesz politikusaira akár úgy, hogy provokálja őket például prostituáltakkal. A bűnöző marketingigazgatója volt a titkosszolgálati hátterű Energol Rt. olajozócégnek, és míg vezetőtársai a bíróságra jártak, ő a nemzetközi körözés ellenére kivonta magát az eljárás alól. Állítólag hét évig külföldön volt. Igaz, a budapesti éjszakában egyesek – köztük újságírók is – összefutottak vele. Az olajos bűncselekményei elévültek. Gyárfástól pedig azt kérte, hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, hogy alkut köthessen a végleges hazatérése és rehabilitációja érdekében.

Horn, Kuncze és a dosszié

Portik, ha akarna, sokat tudna mondani a szocialista-liberális kormányok alatti politikai és titkosszolgálati támogatottságáról, vagy éppen a Fenyő-ügy hátteréről. A zajló perben – sajtóinformáció szerint – Horn belügyminisztere, az SZDSZ vezetője, Kuncze Gábor is az ügyészség által beidézett tanú. Perczel Tamás, Fenyő bizalmasa, Brády Zoltán 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította: Horn Gyula és Kuncze is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel azt állította: Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött Gyárfás állítólagos gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százhúsz oldalas dossziét. Perczel szerint erről beszámolt az akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi.

Hatvan nap után a médiacézár egyik KBI-s informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a KBI 2016 tavaszán elhunyt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal – emlékezett Perczel Tamás.

Kuncze egyébként tagadja, hogy a kérdéses dokumentumot egyáltalán megkapta volna.

Az igazságszolgáltatás elhúzódása egyértelműen a baloldali kormányok időszakához köthető. A politikai felelősséget így nekik kell viselniük miatta.

Gyárfás kihallgatása folytatódik

Várhatóan februárban folytatódik a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János meggyilkoltatása miatt indult per. A vád lényege szerint Gyárfás Tamás előbb Tasnádi Pétert bízta meg üzleti ellenfele megöletésével, Tasnádi ezt el is vállalta, de nem hajtotta végre a megbízást. Ezért később Gyárfás Portik Tamást bujtotta fel Fenyő János megg­yilkoltatására. Portik Jozef Roháccsal likvidáltatta Fenyőt. A tavaly februárban kezdődött perben eddig a bíró szembesítette Gyárfást a vádpontokkal. Februárban az ügyész és Gyárfás védője, illetve a vádlott-társ, Portik Tamás védője teszi majd ugyanezt. Portik kihallgatására várhatóan a nyári szünetig kerülhet sor. Ítélet első fokon csak 2022-ben várható.